Princz Gábor - harmadszor a bíróság előtt
Az ügyészség azért nyújtott be fellebbezést az egy éve kihirdetett ítélet ellen, mert álláspontja szerint a bankár és társai még a kilencvenes években szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket. Tudatosan hibás üzletpolitikát folytattak, nem képeztek megfelelő céltartalékot, sorozatosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait és a bankfelügyeletet, hogy jól prosperáló bank látszatát keltsék.
A per tárgyalása ma kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon. A tét pedig az, hogy mondják ki: Princz és társai nem hanyag kezelést követtek el, hanem cselekményük a lényegesen súlyosabban büntetendő hűtlen kezelésnek minősül. A volt Postabank-vezér és hat társa ellen 1997-ben indult büntetőeljárás 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. 2003-ban emelt vádat a Legfőbb Ügyészség. A Fővárosi Bíróság 2006-ban első fokon felmentette Princzéket, mert a vádakat megfoghatatlannak találta.
A Fővárosi Ítélőtábla másként döntött: a hűtlen kezelést nem látta megalapozottnak, de hanyag kezelés miatt Princz Gábort 3,6 millió, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta. A tavaly februárban kihirdetett ítélet ellen Princzék és az ügyészség is fellebbezett: az érintettek a felmentésüket akarják elérni, a vádhatóság pedig az ítélet súlyosbítását kezdeményezte. Felfüggesztett börtön kiszabását kérik.
A Postabank-ügy 1997 februárjában kezdődött, amikor a betétesek megrohanták a bank fiókjait, mert valaki azt terjesztette, hogy a pénzintézet csődközeli állapotban van. Az esetleges fizetésképtelenség hírére néhány nap alatt hetvenmilliárd forintot vettek ki a bankból. Ennek hatására a cég tényleg csődveszélybe került, és csak a Horn-kormány azonnali beavatkozása húzta ki a bajból - legalábbis átmenetileg.
Valami gond persze lehetett, mert a bank könyvvizsgálója 1998-ban húszmilliárdos hiányt állapított meg, később már harmincmilliárdról beszéltek. Az Orbán-kormány végül Princzcel az élen levá1totta a menedzsmentet, 170 milliárd forint állami pénzt pumpált a pénzintézetbe, majd eladta azt. Sokan támadták is a kabinetet, vitatva, hogy szükség volt-e ennyi állami segítségre. Máig nem tudni, mert a konszolidáció dokumentumait húsz évre titkosították.
