Kisebb parlamentet javasol a kormány
A szocialista párt elnökségével és frakcióvezetésével kibővített rendkívüli kormányülés után kisebb létszámú parlamentről, az önkormányzati képviselők számának megfelezéséről szóló javaslatot jelentett be a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc az országgyűlési képviselők fizetésének ellenőrizhető mederbe tereléséről szóló elképzelést is ismertetett. Megvitatták az önkormányzatok megújítására vonatkozó elképzelések irányait is.
Gyurcsány Ferenc a kormányülés után tartott tájékoztatóján megismételte azokat a tételeket, amelyeket már a rendkívüli parlamenti ülésnapon is mondott, miszerint a főbb tennivalók három részre oszthatók: fel kell hagyni a politikai háborúskodással, gazdaságélénkítő és munkára ösztönző változásokat kell útjára indítani, illetve át kell alakítani a társadalom által kritizált parlamenti és önkormányzati rendszert. Most ez utóbbi kérdésről tárgyaltak. Gyurcsány szerint a kormány az eddigi 386 helyett 199 képviselőből álló Országgyűlésre fog javaslatot tenni, s egyúttal változtatna a választási rendszeren is. Eszerint egy fordulóban, megyei alapon, csakis listákról 176 fő kerülne a parlamentbe, a további 23 további képviselői helyet az itt mandátumot nem hozó szavazatok összegyűjtésével, országos listáról szereznék a pártok.
A miniszterelnök felvetette a képviselői javadalmazások kérdését is. Gyurcsány Ferenc szerint a képviselők a mindenkori átlagkeresetek háromszorosát kapnák - mivel nagy felelősség és "teher" nehezedik rájuk.
Ez több, mint a jelenlegi alapjövedelem. Ezzel úgy ítélik meg, hogy kikerülhetővé válnak az önkényes emelések, illetve átláthatóbbá tehetőek a financiális feltételek. Az eddig számla nélkül felvehető költségtérítések rendszere megszűnne, a kormány az átlagos munkavállalókra vonatkozó szokásos költségek megtérítését javasolja, szigorú elszámolás alapján. Szállást és útiköltséget lehetne elszámoltatni, de csak számla ellenében. Ugyanígy a piaci életben ismert kilométer alapú útdíjelszámolás vonatkozna a honatyákra is.
A Népszabadság információi szerint a rendkívüli kormányülésen a kisebb parlamentről szóló javaslat kapcsán alig volt vita, az önkormányzati rendszer átalakítását illetően annál inkább. Az alapokban azonban minden felszólaló egyetértett. Gyurcsány Ferenc azt mondta: az önkormányzatok működési költségei évente 25 milliárd forintot tesznek ki, ez pedig a jelenlegi 26 ezres összképviselői létszám felére csökkentésével jelentősen apasztható. A kabinet számításai szerint négy év alatt 100 milliárd lenne megspórolható a rendszer egyszerűsítésével és kurtításával úgy, hogy eközben a közigazgatásban végzett munka minősége nem romlik.
Úgy tudjuk, hogy Gyenesei István önkormányzati miniszter ma egyeztet a kormányfővel a következő feladatok kidolgozásáról. Az önkormányzati reform, pontosabban "megújulás" (a reform szó körül is volt ugyanis némi vita) egyik alaptétele: kevesebb bürokrácia és több demokrácia a rendszerben. Az állam és az önkormányzatok közötti feladatelosztást újra kívánják gondolni, elsősorban kistérségi alapon - a miniszter a körjegyzőségi struktúrát támogatná a hatékonyság és egyszerűség jegyében. Úgy tudjuk, hogy január elejére már elkészült egy "feladatgyűjtemény", amelyben a szaktárca többek között 101 törvényhely átmeneti felfüggesztését javasolja.
Ezek olyan - nélkülözhető - önkormányzati kötelezettségeket tartalmaznak, amelyek átmeneti figyelmen kívül hagyásával jelentősen spórolhatnak a helyi közigazgatásban. A reform további részleteiben még nincs végleges álláspont, az intézkedések kidolgozása - és arról az ellenzékkel való egyeztetés megkezdése - folyamatos.
