Gyorsítanak a lakásmentők

Presztízsberuházások helyett társadalmi igényt kielégítő ingatlanfejlesztésekre van szükség, amelyek elsősorban belső erőforrásokra támaszkodnak. Az építőipar megmentése nem csupán egyetlen szektor ügye, hanem össztársadalmi érdek. Az ágazat nem csupán jelentős állami bevételforrást, hanem sok ezer munkahelyet is jelent.

A válság alkalmat teremt a régóta halogatott szerkezeti változtatásokra, illetve a társadalmi igényeket jobban kielégítő állami lakáspolitika kialakítására - sorolja Baráth Etele szocialista képviselő a Fidesz felvetésére és a parlament gazdasági bizottságának határozata alapján létrejött többpárti ad- hoc munkacsoport szocialista vezetője.

A csoport túljutott az első munkaanyag politikai egyeztetésén. Néhány hét alatt akarják befutni az országggyűlési határozatig vezető hosszú utat.

Az idő valóban sürget: az építőipari cégek már a gazdasági válság kitörése előtt is súlyos gondokkal küzdöttek - lánctartozások, a projektcégek eltűnése, likviditási problémák, fekete munka -, amelyeket a gazdasági sokk a tűréshatárig hevített. A javaslatok fókuszában az azonnal végrehajtandó intézkedések állnak. Így a piac élénkítését, illetve fehérítést szolgáló áfa-visszatérítés, amelyet a lakásfelújítás után igényelhetnének vissza a polgárok a személyi jövedelemadójukból. A tartható ajánlati árakat célozza a rezsióradíj bevezetése, amelynek révén a lánctartozások is felszámolhatóak lennének. A jelenség kialakulása ugyanis a valóságtól elrugaszkodott, de a projektek elnyerése érdekében adott alacsony árajánlatokra vezethető vissza. A fő- és alvállalkozók rendszerén átcsorgó irreálisan alacsony összegből ugyanis éppen a munkát valóban elvégzőknek nem marad semmi. (Lásd, a megyeri híd építőit.) A magyar ajánlati árak 20-30 százalékos kilengését a Nyugat-Európában elfogadott ötszázalékosra szeretnék leszorítani.

A javaslatok között több is érinti a garanciák intézményét. A komoly likviditási gondokkal küszködő cégek számára jelentős könnyítést jelentene, ha a beruházási költség 20 százalékát kitevő garanciális fedezetet öt százalékra csökkentenék, de a gyakorta felszívódó, utód nélkül megszűnő projektcégeknek is pénzügyi garanciát kellene nyújtaniuk a kivitelezőknek.

Az ingatag pénzügyi helyzetbe sodródott lakáshiteleseknek biztosíthatna egérutat a Lakásmobilitási Alap. Az átmenetileg megingott családokat később visszatérítendő kamatfizetési támogatással segítené, míg a fizetésképtelenek otthonait bérlakásként működtetnék tovább. Ezzel kimozdulhatna a holtpontról ez a szféra. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület évek óta szorgalmazza, hogy az osztrák modell szerint a bérlakásépítés motorjai nonprofit lakásfejlesztő cégek legyenek, amelyek kedvezményes banki hitelből építenek. A kölcsönöket a lakóktól beszedett bérleti díjból, illetve az állami támogatásból fizetik vissza. Néhány évtized alatt nagy és tehermentes bérlakásállomány jöhet létre. Az állami kiadás tízezer lakás esetén évente hétmilliárd forint. A sokszereplős lakástársaságok több évtizede működnek Ausztriában. A javaslat mellé az elmúlt hetekben újabb csatlakozott. A Gestor Ingatlankezelő magyar modellje: a cégek saját tőkéből építenek bérlakásokat, amelyeket az önkormányzatokkal közösen "töltenek meg". A lakbérhez az állam - rászorultsági alapon - támogatást adna. A beruházás kockázatát a garantált bérleti- díj-bevétel csökkentené, amelyről a helyi önkormányzattal kötnének szerződést a fejlesztő-cégek. Baráth Etele figyelemre méltónak tartja a javaslatokat, hozzátéve, hogy a modellek csak a hitelpiac megerősítésekor indíthatóak el.

Az elképzelés szépséghibája, hogy egy 53 négyzetméteres lakás piaci lakbére 100 ezer forint lenne havonta. A felmérések tanúsága szerint a magyar családok legfeljebb 40 ezer forintot lennének képesek erre a célra költeni. A Gestor számításai szerint az első évben ezért lakásonként 800 ezer forint állami támogatásra lenne szükség, ám az összeg minden évben ötszázalékkal csökkenthető lenne. Így tíz év alatt egy lakásra 2,7 milliót költene az állam, miközben a korábbi évek bérlakásépítési programjaiban ennek többszörösébe került egy otthon.

A lakástámogatási rendszer a bérlakásoktól függetlenül is átalakításra szorul. Ez a következtetése minden ad hoc bizottsághoz érkező szakértői elemzésnek. Baráth Etele azonban úgy érzi, ez a kérdés meghaladná a munkacsoport erejét. Az Országggyűlés számára készülő határozati javaslatukban azonban ennek a munkának a megkezdésére is javaslatot tesznek.

Az építőipar megmentése össztársadalmi érdek - ebben minden parlamenti párt egyetért
Az építőipar megmentése össztársadalmi érdek - ebben minden parlamenti párt egyetért
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.