A többség számot vet a krízissel
A gyógyszerforgalmi adatok alapján a magyarok még "bírják cérnával" a devizahitelek törlesztő- részleteinek emelkedését: a válság miatt ugyanis még nem fogyott több a nyugtatókból, az altatókból, a feszültségcsökkentő szerekből. A Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat adatai szerint a mostani válságnál az egészségügyi reform jóval nagyobb izgalmat váltott ki - akkor ugyanis erősen meglódult a feszültségcsökkentők piaci forgalma. Pedig a MASMI Hungary Piackutató Intézet friss reprezentatív kutatásából kiderül, hogy senki nem dugta homokba a fejét, a többség tudja, hogy a kedvezőtlen folyamatok hatásai őt és családját is elérhetik. A vizsgálat adatai alapján lakosság háromnegyede számít arra, hogy a válság miatt romlik az anyagi helyzete, ugyanakkor csak minden ötödik megkérdezett mondta, hogy máris jelentősen lefaragta kiadásait. A költés mérséklése leginkább a nőkre, a nyugdíjasokra, valamint az alacsony jövedelműekre jellemző.
Ennek ellenére bizonyos, hogy az egyébként is nehéz helyzetben lévőket már most erősen sújtja a válság. Az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva már jóval több életmentésre szorulót vitt az elmúlt hetekben a mentő a fővárosi "méregtelenítő" kórházba. Szakemberek állítják: őket a válság érte el, és képtelenek megbirkózni ennek sokkjával.
Zacher Gábor toxikológus főorvos osztályán az eddigi átlagos napi huszonötös betegszám harminchatra ugrott. Az egyéni sorsukba belebukók általában nyugtatókkal, altatókkal próbálnak véget vetni problémáiknak. Sokan az elveszített munkahelyük miatt kerülnek ide, sokan azért, mert belefúlnak a kifizetetlen számlákba, a mindent elborító csekkhalmazba. A hozzájuk kerülők közt akadt vállalati vezető is, aki azért akart meghalni, mert képtelen volt a rábízott átszervezést végigcsinálni. Nem bírta közölni személyes ismerőseivel, hogy vége, holnaptól már nem kell bejárniuk.
- A bajba kerülők a végletes megoldások helyett nem arra koncentrálnak, milyen egyéni stratégiájuk lehet az aktuális rossz körülményeket a javukra fordítani - mondja Zacher doktor. Külső segítséget nyújthatna a család, a baráti kör, ám - legalábbis ezen az osztályon végigtekintve ez a kép bontakozik ki - a bajba jutottak egyre magányosabbak. Az egyéb mentális támogatást nyújtó tanácsadó helyek az átlagembernek szinte hozzáférhetetlenek, persze van, aki megengedheti magának a pszichoterápiát.
Még nincs nagy "válságáldozat"-forgalma a belvárosban praktizáló pszichológusnak, dr. Bíró Gyulának. Állítja: azt, hogy ki és milyen élethelyzetet ítél válságosnak, és arra miként reagál, valójában kultúra- és személyiségfüggő.
A válság az ő rendelőjében általában a munkahely elveszítésétől, a munkanélküliségtől, a szegénységtől való félelmet, a pénzügyi tartalékok elveszítésének rémét jelenti. A szakember ezekben a helyzetekben segít rátalálni azokra az egyéni túlélési stratégiákra, amelyekkel átvészelhető a nehezebb időszak.
Például felidézhető egy korábbi hasonló nehéz élethelyzet, és onnan merítve a saját küzdési mintáit, átgondolhatja a páciens, hogy akkor miként oldotta meg az életét. Bíró Gyula szerint az egyéni siker attól is függ, mennyire érett a bajba jutott személyiség. Az felnőtt személyiség "öszszekapja" magát, maga is próbál megoldásokat találni, csak a példa kedvéért: a nagyobb családi házát esetleg kisebbre cseréli. A legfontosabb az, hogy a bajban a megmaradt lehetőségeire, a képességeire és azok mozgósítására összpontosítson. Az "éretlenebb személyiségűek" könnyen esnek pánikba, frusztrálttá válnak és szorongóvá, majd agresszívvá a környezetükkel. Az ilyen hírek most már mindennaposak: elég csak a sorozatos bankrablásokról beszélni, vagy egy másik példa: a napokban a kifizetetlen számlák miatti feszültség következtében egy férj hátba szúrta a feleségét.
A válság hatására erősödhet az egymás elleni türelmetlenség, gyengül a konfliktustűrés a társadalmi érintkezésben - állítja Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár. Mint ahogy szintén erősödhet az egyes társadalmi csoportok elleni rossz hangulat.
A vállalati szféra már a múlt év végén készült a válságmenedzselésre - nyilatkozta a Népszabadságnak dr. Illanicz Béla, a ConAction tréning- és tanácsadó cég ügyvezetője. A kurzusaikon azt hangsúlyozzák, hogy a válságot megoldandó feladatként kell értelmezni, és arra koncentrálni, hogy a jelenlegi körülmények között milyen eredményeket lehet elérni. Az a jó menedzser, aki az ilyen helyzetben azzal törődik, hogy minél több embere munkahelyét meg tudja védeni, és nem azzal vesződik, hogy húsz embert el kell bocsátania. Ha valaki a válságot katasztrófaként éli meg, akkor csak a veszteségekre és a feltételezett megoldhatatlanságra koncentrál, ez pedig csak kudarcot hozhat - mondja Illanicz Béla. Fontos, hogy a bajba került maradjon aktív. Csak állni és várni - ez a vesztesek taktikája. Nem érdemes a korábbi, addig sikeresnek vélt helyzet visszaállítására törekedni, inkább az előrelépés lehetőségeit érdemes keresni - tanácsolja.
