Jó irányt vettek az adótervek
A Gyurcsány Ferenc által vázolt ezermilliárdos adóátrendezés elképzelései között a legszélesebb körben támogatott a munkaterhek csökkentése lehet. Kérdéses, ez általános, minden munkáltatóra kiterjedő csökkentést jelent-e, vagy a korábban ismertetett, sávos, néhány év alatt felfutó mérséklést. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint a mostani helyzetben az előbbi megoldással kellene élni, mivel a válság gyakorlatilag minden céget érint - még ha szektoronként eltérő mértékben is.
A járulékcsökkentés rövid távon is pozitívan befolyásolhatja a vállalati döntéseket, segítheti a munkahelyek megtartását és némi gazdaságfehérítő hatással is lehetne számolni - mondja Oszkó Péter, a Deloitte elnöke. Jó lenne, ha ennek forrását nem más adók emeléséből, hanem a költségvetési kiadások csökkentéséből teremtené elő a kormány, ami viszont több időt vesz igénybe, mint ami most a válság miatt adott. Így Oszkó Péter más adószakértőkkel egyetértésben most racionális lépésnek tartja azt, hogy a járulék és a személyi jövedelemadó csökkentését részben az általános áfakulcs emelésével kompenzálják.
A magasabb áfakulcs (az élelmiszereket is magában foglaló emeléssel számolva) egyszeri inflációs hatása százalékpontonként 0,6 százalékkal hoz magasabb átlagos árszintet abban az évben, amikor azt bevezetik - állítja Vámosi-Nagy Szabolcs. Kérdés, hogy a tegnap bejelentett 2,5-3 százalékos inflációs prognózisba mennyi fér bele.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a válsággal várható alacsony vásárlói kereslet miatt a kereskedők valószínűleg kevésbé érvényesíthetik majd áraikban a magasabb forgalmi adót, így annak egyszeri inflációnövelő hatása is kisebb lenne a normálisan várhatónál - mondja Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere.
Persze arra is számítani kell, hogy ha csökkenti a kormány, illetve a parlament a személyi jövedelemadót, akkor az érintett rétegeknél több pénz marad, tehát többet költhetnek majd, ami a forgalmi adó emelésének keresletvisszafogó hatását most jól ellensúlyozhatja.
Az egyáltalán nem derült ki a kormányfő beszédéből, hogy az szja-terhek csökkentését miként képzeli el a kormány: a 18 és 36 százalékos sávok közti jövedelemhatár eltolását jelenti-e ez (mint ahogy az ősz elején felmerült) vagy az adókulcsok mértékének, esetleg számának változtatását is. S a jövedelemadó-terhelés szempontjából az is kulcsfontosságú kérdés, hogy hozzányúlnának-e az adójóváírás rendszeréhez? Voltaképpen a nominálisan járó szociális juttatások (a legnagyobb tétel a családi pótlék) bruttósításának és adókötelessé tételének a hatása is nagyban függ mindettől. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, ha a bruttósítást a mai 18 százalékos kulcs, és a mai, 1,7 milliós sávhatás mellett hajtaná végre a kormány, akkor az az átlagosnál jobban keresők esetében csökkentené a családi pótlék valóban felhasználható összegét. Vagyis ez félmegoldás lenne ez esetben a tisztán rászorultsági elv és az alanyi jogú támogatási rendszer között.
Az egységes vagyonadónak újfent örülnének a szakértők, mivel az jóval közelebb vinné az adórendszert az igazságos közteherviseléshez. A kormányfő szavaiból annyit lehet kivenni, hogy a változások valószínűleg a jelenlegi vagyonadóztatást - tehát az önkormányzati bevételeket - is érintenék. Az érdemi vagyonadóztatás mellett szól, hogy a vagyont nehezebb eltitkolni, mint a jövedelmet. Ha sikerülne valóban jól működő vagyonadót bevezetni egy érdemi szja-csökkentés mellett, akkor azzal azok járnának jól, akik majdani adóköteles vagyonukat adózott jövedelemből vették, akik eltitkolt jövedelemből gazdagodtak, azoknál ez tehernövekedést jelenthet.
Kérdés persze, hogy ha ingatlanadóban gondolkozik a kabinet, akkor az adóalapot milyen technikával kívánják kiszámítani. Az Alkotmánybíróság ugyanis gyakorlatilag elkaszálta a luxusadónál kipróbált számított érték alapján való adóztatást, mivel az adóalanyok nem vitathatták érdemben a náluk megállapított adóalapot. A lehetőségekről azért most is van több elképzelés is. Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének adószakértője változatlanul a hozadékelvű adóztatás híve, ami több nyugat-európai államban bevált módszer. Vámosi-Nagy Szabolcs azonban úgy véli, a hazai négymillió ingatlan esetében továbbra is a számított érték lenne a megfelelő adóalap, csupán azt kellene biztosítani, hogy az ingatlantulajdonosok valóban vitathassák a hivatalosan megállapított értéket, ha tudják bizonyítani, hogy tulajdonuk nem ér annyit a piacon.
A miniszterelnök által elmondottakat tehát jó iránynak tartják a szakértők. Kérdés azonban, hogy mindezt mértékekkel, részletszabályokkal és mikor lépik, lépnék meg. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint akár év közben is meg lehetne emelni az áfát, csökkenteni lehetne a járulékot. A különadó megszüntetését a magánszemélyeknél a sávos adózás miatt csak visszamenőlegesen, január elsejétől, akárcsak az szja-csökkentést, ha az sáveltolást jelent. A vállalkozók különadóját viszont ugyanúgy meg lehetne szüntetni év közben is, mint ahogy azt bevezették 2006 szeptemberében. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, szkeptikus a felsorolt újítások megvalósítását illetően, tekintve az elmúlt évek permanensen meghirdetett és meghiúsult adóreformjait.
