A legutóbbi ülésén a sárbogárdi önkormányzat elutasította a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal decemberben megküldött törvényességi észrevételét, amely szerint tavaly szeptemberben alkotmánysértő módon változtatták meg az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ). A hivatal a rendelet-módosítás menetét kifogásolta: a döntés előtt ugyanis a képviselőtestület ügyrendi és jogi bizottsága nem véleményezte a változtatást.

Nem véletlenül. A helyi erőviszonyok alapján az önkormányzatban kisebbségben lévő kormánypárti politikusok csak ebben az egy bizottságban tudták hátráltatni, hogy az SZMSZ-módosításról szóló előterjesztés a képviselőtestület elé kerüljön. A szocialisták azért akarták megakadályozni a változtatást, mert az szerintük a frakcióvezetőjük, Szabadkai Tamás ellen irányult. Szabadkai tavaly nyáron, az egyik Fejér megyei MSZP-s politikus halála után a párt megyei listájáról került be a parlamentbe, országgyűlési képviselőként pedig megnövekedtek a hétfői és a keddi elfoglaltságai.

- Alighogy beültem a parlamenti patkóba, a sárbogárdi jobboldal kezdeményezte, hogy péntekről keddre kerüljenek át az önkormányzati ülések - mondja Szabadkai Tamás. - A változtatásnak egyetlen célja volt: távol akartak tartani a helyi közügyektől.

Juhász János, Sárbogárd független polgármestere, aki a jobboldali frakcióra támaszkodva vezeti a várost, kérdésünkre válaszolva cáfolta, hogy az ülésnapok áthelyezése öszszefüggne Szabadkai parlamenti szerepvállalásával. Mint mondta, kizárólag szakmai okokból, a polgármesteri hivatal munkarendjének átalakítása miatt változtattak, vagyis hogy péntekenként a köztisztviselőknek ne kelljen késő délutánig bennmaradniuk az esetlegesen elhúzódó testületi ülések miatt.

A szeptemberi SZMSZ-módosítás miatt Szabadkai a közigazgatási hivatalhoz fordult. Mielőtt a sárbogárdi önkormányzat tárgyalta volna a hivatal törvényességi felhívását, Juhász János szakmai véleményt kért Kolláth György alkotmányjogásztól, aki úgy ítélte meg: történt ugyan formai jogsértés, ám a jogi és ügyrendi bizottság véleményének elmaradása nem érdemi mozzanat, így nem is lehet alkotmánysértő. A sárbogárdi önkormányzat jobboldali többsége éppen Kolláthra hivatkozva utasította el a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételét.

A közigazgatási hivatalnak - amely január elseje óta államigazgatási hivatal néven működik - ebben az ügyben már nem kötelessége újabb lépést tenni, az év eleje óta ugyanis már nem gyakorol törvényességi felügyeletet az önkormányzatok munkája fölött. Korábban egy-egy törvényességi észrevétel elutasításakor a közigazgatási hi-vatal - attól függően, hogy önkormányzati határozatról vagy rendeletről volt-e szó - bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhatott, jelenleg azonban erre nem terjed ki a feladatköre.

- Ennek ellenére január elseje óta is érkeznek önkormányzati rendeletek alkotmányosságát megkérdőjelező beadványok az Alkotmánybíróságra - tudtuk meg Sereg Andrástól, a taláros testület szóvivőjétől, aki hozzátette: mind a hét idei beadványt regionális államigazgatási hivatal nyújtotta be. Mindez azt jelenti, hogy a hivatalok január elsejétől ugyan nem fogalmazhatnak meg törvényességi felhívást az önkor-mányzatok felé, ám törvénysértést észlelve megmaradt számukra az a lehetőség, hogy Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. Rajtuk múlik, hogy élnek-e ezzel vagy sem.

Szabadkai Tamás érdeklődésünkre közölte: a sárbogárdi ügyben nem vár a regionális államigazgatási hivatalra, hanem magánbeadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, hogy a taláros testület dönthessen a hivatal és Kolláth György jogértelmezési vitájában.

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal az elmúlt esztendőben a régióban 324 önkormányzati rendelet és 215 önkormányzati határozat ellen tett írásban törvényességi észrevételt, ezek döntő többségét az érintett települések elfogadták. Az önkormányzatok összesen 16 alkalommal utasították el a törvényességi felhívást, emiatt a közigazgatási hivatal öt alkotmánybírósági beadványt és 11 bírósági keresetet nyújtott be. A peres eljárások közül még négy van folyamatban, a lezárt ügyekben kivétel nélkül a hivatalnak adott igazat a bíróság. A hivatal által tavaly benyújtott alkotmánybírósági beadványokról még nem döntött a taláros testület, ám a korábbi években született beadványok közül az AB nagyrészt a közigazgatási hivatal álláspontját fogadta el.