"Csaknem egy éve töltöm be ezt a funkciót, ennyi idő után illik elszámolni arról, mit végeztünk" - mondja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Álláspontja szerint a tárca eredményes időszakot zárt. Úgy véli, az itt folyó munkának sikerült "fazont adni". Ennek központi eleme a kiszámíthatóbb és gyorsabb állami működés. Fontosnak tartották a közrend, a közbiztonság javítását, a szélsőséges elemek elleni fellépés jogi eszközeinek bővítését, a rendőri munka hatékonyságának fokozását, a büntetés-végrehajtási rendszer korszerűsítését.

Azt Draskovics sem vitatta, hogy az ügyfelek az államigazgatás gyorsabb működését egyelőre kevéssé érzékelik. Ám szerinte ez a dolog természetéből adódik: a közigazgatási eljárási törvényt jelentősen átalakították ugyan, ám az új szabályok - a felkészülési idő miatt - csak az ősz folyamán lépnek hatályba. Ám attól kezdve az állami szervek nemcsak a határozatok tartalmáért felelnek, hiszen a tisztviselők fegyelmi büntetésre is számíthatnak, ha a megszabott ügyintézési határidőket túllépik. A miniszter kiemelte azt is: megteremtették a technikai feltételeit annak, hogy ne az ügyfelektől követeljék az olyan adatok beszerzését, amelyek már valamelyik hatóság birtokában vannak. Az a törvénymódosítás pedig már hatályba is lépett, amely szerint az egymillió forintnál nem nagyobb tétre menő perek esetén négy hónap alatt elsőfokú ítéletnek kell születnie. Így véget vetettek annak - hangsúlyozta Draskovics -, hogy a felek ezekben a sokszor bagatell ügyekben a döntést szinte tetszésük szerint elhúzhassák. Ugyanakkor ez üzenet a bíróságoknak is - mondta -, hiszen arra figyelmeztet, hogy a jogszolgáltatásban ugyancsak megkövetelhetnek bizonyos határidőket. A miniszter azt is ígéri, hogy tavasszal áttekintik a büntető és a polgári eljárásjog szabályait, miként lehetne a pereket gyorsítani.

Bűncselekménnyé nyilvánították a tojásdobálást - a közrendvédelmi csomagról az emberek többsége nagyjából enynyit tud, ráadásul egyesek úgy vélik, ez a véleménynyilvánítás durva korlátozását jeleni. Draskovics másként látja: a tettlegesen elkövetett, bár sérülést nem okozó becsületsértést jó ideje büntetni rendelik, de az utóbbi időben az igazságszolgáltatás más gyakorlatot követett. Ezért a jogalkotónak lépnie kellett. A csomag azonban jóval többről szól: a demokratikus jogállam védekezési mechanizmusaként értelmezhető, hiszen általában lehetővé teszi, hogy bizonyos bűncselekményeknek - legyen szó mások gyülekezési jogának korlátozásáról vagy akár rablásról - már az előkészülete esetén is felléphessenek.

A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy szükség lett volna a gyülekezési törvény szabályainak pontosítására, például azért, hogy senki ne kezdeményezhessen vég nélküli demonstrációkat. Ám úgy látja, hogy - elsősorban az AB döntésének köszönhetően - mégis történt előrelépés, hiszen tisztázták például a spontán tüntetés feltételeit. Ha viszont azok nem állnak fenn és mégsem jelentették be, akkor a demonstráció nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, vagyis a rendőrség felléphet ellene - tette hozzá.

Emellett fontosnak tartja a bíróságnak a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló - egyelőre elsőfokú - ítéletét. Ez arra hívta fel a figyelmet, hogy egy szervezet félelemkeltő, kirekesztő megnyilvánulásai elegendő okot adnak arra, hogy az általa szervezett tüntetést a rendőrség jogsértőnek minősítse. Erre a napokban már volt is példa: a gárda az Alkotmány utcában masírozott volna, ám ezt a bejelentést nem vették tudomásul.

A miniszter szerint 2008 a rendőrség tanulóéve volt: elsajátították, miként kell kezelni a szélsőséges szervezetek megmozdulásait. Korábban inkább csak azzal foglalkoztak, hogy a törvénysértő demonstrációkat miként oszlassák fel, utána azonban az ilyen tüntetések résztvevői szabadon garázdálkodhattak. Ezzel szemben tavaly október 23-án már a randalírozások megakadályozása volt a cél, és ennek például a közbiztonsági ellenőrzések bevezetésével sikerült is elejét venni.

A tavalyi év arra is figyelmeztet - vetettük fel -, hogy megszaporodtak a romák elleni támadások, amelyek elkövetőinek többsége egyelőre felderítetlen. Draskovics szerint a feszültségekkel terhelt településeken meg kell erősíteni a rendőri jelenlétet. A miniszter ennek érdekében kezdeményezte, hogy csökkentsék a kiszolgáló apparátus létszámát, így több embert csoportosíthatnak át a végrehajtó szolgálathoz, és létrehozzák vidéken is a helyi konfliktusokban csapaterőként bevethető erőket. Emellett keresik a lehetőségét annak, hogy miként telepíthetnének minél több térfigyelő rendszert, amit Draskovics a bűnmegelőzés egyik legfontosabb eszközének tart. De a helyi biztonság - mondja - nem kizárólag rendőrségi kérdés, ezért törvénymódosítással teremtenék meg a feltételeit annak, hogy a rendőrök, a közterület-felügyelők, a polgárőrök, a vadőrök közt szervezett együttműködés legyen.

A miniszter állítja: eredményes volt a tavalyi év, a közvélemény meg úgy látja, hogy például a korrupció elleni fellépésről inkább csak beszéltek, s a vesztegetési ügyek ellen ígért csomag sem született meg, az Antikorrupciós Tanácsadó Testület civil tagjainak egy része pedig kilépett a grémiumból. Draskovics szerint a kép árnyaltabb. Hangsúlyozta: összehangolt intézkedések sorára van szükség, és ennek részeként fogadta el a parlament azt az igen szigorú összeférhetetlenségi szabályt, amely kizárja, hogy az uniós pályázatokon olyan személyek indulhassanak, akik bármilyen módon kapcsolódnak a döntések meghozatalára jogosult testületekhez. Ugyanakkor jelentősen módosították a közbeszerzési törvényt, hogy a közpénzek elköltése átláthatóbb legyen. Előírták például, hogy ha a jelentkezők közül valamilyen okból csupán egy maradna versenyben, a pályázatot eredménytelennek minősítsék.

Általánosan elfogadott az a vélekedés, hogy a pártfinanszírozás megoldatlansága a korrupció melegágya. Ezt a miniszter sem vitatja, ám szerinte a kormány mindent megtett: törvénytervezetet készített elő, egyeztetett az ellenzékkel, ám a parlamentben hosszas alkudozás után a Fidesz végül viszszalépett. "A civil szervezeteknek, az érdekképviseleteknek és az elkötelezett értelmiségieknek nyomást kellene gyakorolniuk mindazokra, akik a jogszabály elfogadását elutasították", mondja.

A kormány tavasszal a parlament elé terjeszti a közérdekű bejelentők védelméről és ösztönzéséről szóló törvénytervezetet. Draskovics felvetésünkre elismerte, hogy a bejelentők díjazásának gondolata nem mindenkinek tetszik, de szerinte el kell dönteni: bízhatunk-e abban, hogy az emberek csupán a közérdek iránti elkötelezettségük okán hajlandók-e bejelentést tenni, vagy a saját munkahelyükön tapasztalt visszaéléseket leleplező személyek védelme érdekében ennél többre van-e szükség. Azt sem tartja kizártnak, hogy egy független hatóságot hozzanak létre, mely a korrupciós ügyek büntetőjogon kívüli konzekvenciáit vizsgálná. Ha egy vállalkozásról bebizonyosodna például, hogy tisztességtelenül járt el egy közbeszerzésnél, a haszon többszörösét elvonhatnák tőle bűncselekmény híján is, míg a cég vezetőjét évekre eltilthatnák attól, hogy hasonló pozíciót töltsön be.

De a politika sem tiszteli a törvényeket - hoztuk szóba, példaként említve a Zuschlag-ügyet vagy az önkormányzati ingatlanpanamákat. Draskovics úgy véli, a jogállamiságot elsősorban az minősíti, hogy ha valaki törvénysértést követ el, annak - a pozíciójától függetlenül - kell-e a következményekkel számolnia. "Nem tudom azonban azt állítani, hogy ez minden esetben így lenne" - állítja.

A tárca felelőssége, hogy a jogalkotási tevékenység alkotmányos keretek közt folyjék. Az államfő azonban számos törvényt az AB elé utalt, illetve visszaküldött a parlamentnek, és az észrevételeit respektálták is. Draskovics úgy látja, a jogalkotásban a tárca súlya nőtt, ám a parlament nem mindig az eredeti előterjesztéseket hagyja jóvá, az egyéni képviselői indítványokat pedig a kormány csak véleményezheti. Fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy az AB gyakran értékválasztás alapján dönt - e körbe sorolta például a bejegyzett élettársi kapcsolatról hozott határozatot -, esetleg eddig az alkotmányban nem szabályozott életviszonyokról foglal állást.

Két nagy kódex előkészítése is folyik a tárcánál: dolgoznak az új polgári és a büntető törvénykönyvön egyaránt. Az előbbit már a parlament tárgyalja, ám a kodifikációs bizottság elnöke a tárca előterjesztését hevesen támadta. Draskovics úgy véli, nincs abban semmi rendkívüli, ha valaki a vezetésével készült munkaanyag sorsát fokozott érzékenységgel kíséri, de a tudomány szempontjait az élet felülírhatja. Ő bizonyos abban, hogy a tervezetet a tavaszi ülésszakon elfogadják, és az 2010-ben hatályba is léphet. Néhány héten belül az alternatív büntetések kiszabásának lehetőségét kiterjesztő új Btk. is a parlament elé kerülhet - közölte Draskovics -, és ha elfogadják, következhet a büntetés-végrehajtási rendszerről szóló törvény, s akkor szerinte a rendszerváltozás jogi értelemben lezártnak tekinthető.

"A tárca felelőssége, hogy a jogalkotás alkotmányos keretek között folyjék"