A "győri cigányiskola tanulóinak integrált oktatásáért, a szegregáció megszüntetése ügyében" kezdeményezett közérdekű érdekérvényesítési pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány. A szervezet elnöke, Mohácsi Erzsébet, a megyei bíróságon szerdai tárgyalása előtt lapunknak elmondta: az intézményt homogén cigány iskolának tekintik, a tanulók 70 százaléka a cigány kisebbségi önkormányzat szerint is roma, s ez már önmagában is az úgynevezett védett tulajdonság alapján történő jogellenes elkülönítésnek számít.

Mohácsi úgy látja: két megoldás van. Az egyik az, hogy irányítsanak az 50 százalékos kihasználtsággal működő iskolába máshonnan gyerekeket, s ezáltal szüntessék meg a szegregációt. Kétségtelen, hogy ez nem tűnik könnyen megvalósíthatónak, ezért inkább be kell zárni az intézményt, s a most ott tanuló több mint kétszáz gyereket a város többi iskolájában kell elhelyezni.

Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, a város jogi képviselője azt indítványozta, hogy az alapítvány szerezzen az érintettektől meghatalmazást, valamint nyilatkozatot arról, hogy roma származásúnak tartják magukat. Az önkormányzatnak ugyanis nincs, és nem is lehet ilyen nyilvántartása.

Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje azt állította, hogy a tanulók 80-90 százaléka roma, jelentős részük halmozottan hátrányos helyzetű. A jogász arról is szólt, hogy a környéken élő szülőknek bizonyíthatóan csak mintegy ötöde íratja a Kossuth iskolába a gyerekét, inkább más intézményt választ.

Rákosfalvy viszont azzal érvelt: Győrött teljesen szabad az általánosiskola-választás, az intézmények minden egyes tanulónak örülnek.

Az alapítvány képviselője úgy fogalmazott: nemcsak a célzott, hanem a spontán szegregáció is jogellenes, tehát meg kell szüntetni.

Horváth Attila, a Győr-Moson-Sopron megyei cigány kisebbség elnöke írásban nyilatkozott arról, hogy ők nem tapasztalnak szegregációt, s nem szeretnék megszüntetni a Kossuth iskolát.

A bíróság a tegnapi tárgyalást - különböző dokumentumok beszerzése miatt - elnapolta.