A tanárgyilkosságok után gondban az iskola
Még legalább két hétre van szükség a belső vizsgálat lefolytatásához - mondta lapunknak Weszelovszky Károly, a kettős gyilkosságról elhíresült csepeli iskolát fenntartó alapítvány képviselője. A vizsgálat elhúzódik, hiszen épp egy héttel ezelőtt is kéthetes határidőt jelöltek meg lapunknak. Kiderült az is, hogy az intézmény anyagi háttere is veszélybe került.
Az alapítvány vezetői többször is kijelentették: az általuk fenntartott iskola kizárólag az évi 120 millió forint összegű állami normatívából működött, és működik ma is. Pályázati pénzt nem is igen nyertek. Szakértők ezt kevesellték, hiszen csak az éves bér bruttó összege százmillió forint körül lehet egy ekkora intézménynél; s még nem beszéltünk a rezsiről és más járulékos költségekről. Közelítő számokat sem tudhattunk meg azonban a fenntartótól arra hivatkozva, hogy a rendőrség a gazdasági iratokat lefoglalta, ezek híján nem tudnak mit mondani.
Most, közeledve a bérfizetés időpontjához, szerettük volna megtudni, január hónapra mekkora összeget számfejtettek a pedagógusoknak és a munkatársaknak. Weszelovszky úrtól a következő, némileg meglepő választ kaptuk: "az iskolát szeretnénk életben tartani, mindent megteszünk azért, hogy a tanárok fizetése és a járulékok ki legyenek fizetve". Kérdésünkre, hogy e mondatot hogyan értsük, az alapítványi elnök azt mondta: "van még annyi pénzünk, hogy a tanárokat ki tudjuk fizetni". Kiderült: a napokban lesz új vezetője a csepeli iskolának, aki kinevezi majd az új gazdasági igazgatót. Azt, hogy melyik napon kapják kézhez a pedagógusok az illetményüket, Weszelovszky nem tudta megmondani. "Most számoljuk a bértömeget, de az ügy néhány napon belül rendeződik" - mondta az alapítvány elnöke.
A pénzügyi bizonytalanságra utaló kijelentések azért is meglepőek, mert az alapítvány - és így az iskola is - eddig azt állította: külső forrásokat nem vettek és nem vesznek igénybe, a normatívából tartják fenn magukat. Ha mindez igaz, akkor a pénzügyi bizonytalanság oka nem lehetne más, mint hogy az államkincstár megszüntette az állami támogatás folyósítását. Az államkincstárnál érdeklődésünkre elmondták: naptári évre kötnek szerződést a finanszírozott intézményekkel, méghozzá januárban, a január havi esedékes pénzt pedig visszamenőleg kapják meg az év első hónapjára. Arról viszont nem tudnak, hogy ne kötöttek volna szerződést 2009-re a csepeli alapítványi intézménnyel.
Ezek után szerettünk volna betekinteni azokba az iratokba, amelyeket az alapítványnak kellett mellékelnie az iskola működési engedélyének kérelméhez. Az alapítványi elnök szerint ezeket is lefoglalta a rendőrség. A fővárosi önkormányzat oktatási osztályán viszont fellapozták az aktát. Ebből kiderült: mégis kap támogatást az iskola a kerületi önkormányzattól - igaz, nem készpénzben - egy 2016-ig szóló közoktatási megállapodás keretében. Az egyezség nyomán az alapítványi iskola indulhatott azokon a pályázatokon, amelyeket a kerületi önkormányzat saját közoktatási intézményei részére írt ki. Innen nézve talán nem elhanyagolandó tény, hogy Deme Gábor volt gazdasági igazgatóhelyettes - a gyilkosságok egyik gyanúsítottja - a csepeli önkormányzat pénzügyi bizottságának a tagja volt. A gyilkosságokig képviselte is ezt a bizottságot abban a testületben, amely az önkormányzatnál folyó közbeszerzési eljárásokat bírálta el.
Ami az iskola első alapítványi évének (tervezett) kiadási oldalát illeti: azt 91 millió forintra tervezték. Bérre a munkavállalói járulékkal együtt 31 milliót, az óraadó tanárok díjára 8,5 milliót szántak, a közterhekre, járulékokra 39 milliót terveztek; rezsire négymilliót állítottak be. Egyéb költségek cím alatt szerepelt kétmillió forint, tornaterem bérlése szintén kétmillióért, ügyviteli szolgáltatások 1,2 millió, fejlesztés 2,6 millió forinttal. A bevételi oldal 91 millió forint, állami normatívákból fedezve.
Ami a tanári létszámot illeti: az első tanévben kilenc főállású pedagógussal számoltak. A diáklétszámot az első évben így tervezték: az általános iskolában 6 osztály 168 fővel, a szakiskola kilencedik évfolyamán egy, a tizenegyedik évfolyamán két osztályban összesen 190 fő. Mindösszesen 358 tervezett diák, összesen 15 tanárral (9 főállású és a törvény szerint ehhez rendelhető 6 óraadó pedagógussal). Szakértők szerint nagyon feszített költségvetéssel esetleg "beleférhettek" a bérkeretbe, azt azonban kétségesnek tartották, hogy a tanári létszám elég lehetett volna ennyi diák oktatásához. A fővárosi önkormányzat - szakértők vizsgálataira is alapozva - mindenesetre erre a tervre adta meg az iskola működési engedélyét.
Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője - hangsúlyozva, hogy a konkrét ügy részleteit nem ismeri - lapunknak kijelentette: "nincs az a zseni az országban, aki ma csak normatívából fenntart egy iskolát, mert nem lehetséges". Az önkormányzatok jelentős összegekkel pótolják ki saját iskoláik költségvetésében a normatív támogatást.
