Rossz közhangulat, visszaeső MSZP

A magyar társadalom depressziós állapotban van. Az emberek 89 százaléka úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok hazánkban. Nem sok bizodalmuk van abban, hogy a politikai elit képes lesz enyhíteni a terheket, megoldani a problémákat. A politikai vezetőkkel szembeni súlyos bizalmatlanságot jellemzi, hogy 44 százalék szerint a pártokat továbbra is a mostanihoz hasonló konfliktusok mozgatják majd a válság terheinek enyhítése helyett. További 44 százalék úgy érzi, hogy a helyzet a következő időszakban még romlik, a politikai ellentétek fokozódnak.

Összességében tehát a felnőtt népesség kilenctizede úgy véli, hogy a politikai elit nem a valóságos problémákra koncentrál, hanem egymás legyőzésére.

Ez a békétlenséget feltételező jövőkép egyáltalán nem alaptalan, hiszen a két oldal hívei maguk is erősen szembenállónak mutatkoznak. Az MSZP-sek - egy százfokú skálán - 12 pontra értékelik az ellenzék tevékenységét, nyolctizedük kizárja, hogy valaha is a Fideszre adja voksát. A viszonzás sem marad el, sőt még több elutasítást tartalmaz. A Fidesz hívei kilenc ponttal illetik a kormány teljesítményét, és kilenctizednyien tartják lehetetlennek, hogy bármikor is szocialista szavazó legyen belőlük.

Nagyon kevesen figyelik most a politikát, választópolgárok csupán öt százaléka állítja, hogy intenzíven követi a közéleti történéseket, s rajtuk kívül még további tíz százalék érdeklődése nevezhető a közepest meghaladó mértékűnek. Alacsony az aktivitási szint, jelenleg a jogosultak 43 százaléka érzi magát biztos választási résztvevőnek.

A válság megoldásának eddigi lépései nem erősítették a kormányoldalt. Az MSZP az elmúlt egy hónapban két százalékponttal esett vissza. Gyengült táboruk elszántsága is, alig valamivel több, mint fele részük (53 százalék) menne el most szavazni. Sokukból hiányzik az elkötelezettség, a kitartás, a szocialista szimpatizánsoknak csak kétharmada biztos abban, hogy a parlamenti választáson is erre pártra szavaz (a Fidesz-táboron belül több mint 80 százalék vélelmezi, hogy jelenlegi preferenciája kiállja a következő egy év próbáját). A saját szimpatizánsok felrázásán túl az MSZP-nek az adhat reményt, ha sikerül visszacsalogatnia azt a választópolgárok hét százalékát kitevő csoportot, amely 2006-ban rájuk voksolt, de most bizonytalan és passzív.

Ők 600 ezren három csoportba rendeződnek. Nagyjából 250 ezren kibillenthetetlennek tűnnek apátiájukból, nem figyelnek a politikai történésekre. Ugyanennyien kacsintgatnak balra, de ez inkább politikai-ideológiai attitűdjükben, nem pedig választói viselkedésükben jelenik meg. Körülbelül 100 ezren az ellenzék tartalékát jelenthetik, amit a kormány kritikus értékelése alapoz meg. (Szonda Ipsos)

Az adatfelvétel ideje: 2009. január 16-23. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Századvég: Csak két párt

Csak két párt jutna be a Parlamentbe a Századvég-Forsense közvélemény-kutatása szerint. Most vasárnap a biztos pártválasztók 55 százaléka szavazna a Fideszre, 32 százalék az MSZP-re, az MDF 3, az SZDSZ 1 százalékon áll. Az intézetek szerint figyelemre méltó, hogy a Jobbik támogatottsága 3 százalék. A január 8-20. között készült kérdőíves felmérésből kiderül: a megkérdezettek negyven százaléka támogatná a kormány távozását, a hatalomban maradását hajszállal kevesebben szeretnék (39 százalék). A pártválasztásukban bizonytalanok körében a kormány megtartását támogatók tábora a valamivel nagyobb (37 százalék) szemben a távozást sürgető 33 százalékkal.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.