Egyelőre nem árult el részleteket sem a kormányfő, sem az érintett három miniszter a válságkezelő csomag konkrét intézkedéseiről, irányai azonban egyre világosabban látszanak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök számos szakértői konzultáció után nemrégiben azt mondta: átfogó reformokra volna szükség, az elsődleges feladat a munkabérre rakodó terhek csökkentése. A kormányfő ugyanakkor világossá tette, hogy "azzal nem mennénk semmire, ha egy százalékot ide teszünk, egyet meg oda".

A kormányfő egy hétfői nyilatkozata abban az interpretációban vált a nyilvánosság részévé, hogy Gyurcsány immár nagyarányú adócsökkentésre is készül, valójában azonban megbízható információink szerint az összes adóterhelés megváltoztatásáról továbbra sincs szó. Amennyivel csökken egy tétel, annyival nő valami más.

A Népszabadság megbízható forrásai szerint korábban az volt az elsődleges vita, hogy személyi jövedelemadó vagy tb-járulék-csökkentés legyen - esetleg mindkettő. Úgy tudjuk, hogy az egyeztetéseket követően az most már bizonyos, hogy a válságkezelő csomag fő pillére a járulékcsökkentés lesz, a jelenlegi - nem végleges - számítások szerint, körülbelül ötszázalékos mértékben. Ez mintegy háromszázmilliárd forint nettó könnyítést jelent a gazdaságnak, ugyanennyi kiesést a költségvetésnek, amit azonban csökkent a százmilliárdos megtakarítás a közalkalmazottak után fizetett járulékban.

Az szja-csökkentésről szintén nem tett le a kormány, ezzel kapcsolatban azonban még folynak a számítások. Elképzelhető, hogy az ide tartozó kedvezmények szűkítésével (is) szereznek forrást a csökkentéshez. Cél, hogy a középkeresetűek, vagyis a 150-200 ezer forintos fizetéssel rendelkezők számára érezhető legyen a hatás, vagyis a keresetnövekedés. Az elvesztett bevételeket azonban pótolni kell, erre szolgálhat az áfaemelés. Lapunk úgy tudja, hogy a kabinetben jelenleg két-három százalékos áfaemelést tartanak reálisnak, de figyelembe veszik ennek szociális hatásait is. Vagyis, az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját nem emelnék.

Továbbra is nagy a vita az ingatlan- és vagyonadó kapcsán. Egyelőre nem dőlt el, hogy hozzákezdenek-e a politikailag kényes és korábban már nehézségeket okozó intézkedéshez. Forrásaink hozzátették: továbbra is kérdés, hogy mennyire akar és tud bátor lenni a kormány. A tervek szerint csaknem ezermilliárd forint mozdul meg - ilyen mértékű átrendezés várható.

Úgy tudjuk, hogy a MÁV átvilágítását feladatként kapta a szakminiszter, a vasút ugyanis a költségvetésben is számottevő nagyságban viszi a pénzt.

Ami a szociális ellátórendszert illeti, várható itt is bizonyos "takarékosság". Ez elsősorban átrendezésekkel, szűkítésekkel érhető el. Információink szerint a tárcánál abban gondolkodnak, hogy szerkezetileg átrendezzék a támogatásokat. Megnézték például a gázár-támogatási rendszert, s az ellenőrzés során kiderült, hogy a támogatottak harminc százaléka rászorultsági alapon nem lenne jogosult a kompenzációra. Ugyancsak a rászorultság elvének következetes érvényesítésével lehetne megtakarítani a lakhatási támogatások, a szociálpolitikai támogatások és a családi pótlék folyósításánál. Ugyanakkor forrásaink hozzátették, hogy a családtámogatások rendszerének mélyreható átalakítása nincs érdemben napirenden. Nem úgy a támogatási rendszer teljes átvilágítása és hatékonyabb ellenőrizhetősége. Meg kívánják teremteni a rálátást arra, hogy hol és miként csúsznak össze az állami és önkormányzati támogatások - mindkettő ugyanis közpénzből származik, csak külön kasszából.

Ráadásul az önkormányzat által biztosított támogatások odaítélésénél általában egyedi és széles spektrumú mérlegelési lehetőségek adottak. Egységes rendszert kívánnak felállítani, amely már önmagában takarékosságot eredményezhet.