Válságcsúcs a Sándor-palotában
Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére Sólyom László köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta a miniszterelnököt, illetve három miniszterét, Szűcs Erikát, Bajnai Gordont és Veres Jánost. A miniszterelnök és a miniszterek tájékoztatták az államfőt a globális pénzügyi és gazdasági válságról, annak magyarországi hatásairól, valamint az ezek kezelését célzó kormányzati cselekvés irányairól. Vagyis konkrét számokat, intézkedési terveket az államfővel sem ismertetett a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc információink szerint azért kérte a találkozót, mert egyrészt illőnek tartotta, hogy az államfő első kézből tájékozódhasson a készülő intézkedésekről, másrészt szeretné megelőzni, hogy alkotmányossági fenntartások miatt a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz forduljon bármely ügyben. Különösképpen azért szeretné a kormány időben megtudni az esetleges alkotmányos fenntartásokat, mert az idő szorításában, gyorsan kell cselekednie. ("Külön csapatot kell felállítani, amely az alkotmányossági kérdéseket vizsgálja... A járhatatlan utakat eleve ki kell zárni" - mondta lapunknak Szűcs Erika. )
A találkozón az asztal kormányfővel szemközti oldalán a köztársasági elnök mellett két szakértője foglalt helyet, a kormány négy tagján kívül a másik oldalon más szereplő nem volt.
A miniszterelnök - mint a találkozó kezdeményezője - bevezetőként összefoglalta világgazdasági és a hazai helyzetet. Elmondta továbbá mindazt, amire az elmúlt napok sorozatos konzultációi alapján a kormányzat és szakértői jutottak. Ezt követően a miniszterek röviden vázolták saját tárcájuk feladatait, lehetőségeit, majd párbeszéd alakult ki a két fél között. Információink szerint diplomatikusan jó hangulatban fejezték be a tárgyalást, amely a tervezettnél jelentősen hosszabb ideig, csaknem másfél órán át tartott.
Sólyom László és Gyurcsány Ferenc szerint bizonytalan és válságos időszak előtt állunk, amelyre az ország egészének fel kell készülnie. Elsősorban a kormány feladataként jelölte meg a találkozóról kiadott közös közlemény a kiút világos meghatározását, és az alapvető változások sürgős bevezetését.
Lényegében ennyi az, amit a résztvevők a találkozó után közösen megfogalmaztak. Ennek is megvan azonban a maga nem elhanyagolható jelentősége. A miniszterelnök és az államfő ugyanis meglehetősen ritkán folytat egymással hivatalos egyeztetést. A legutóbbi megbeszélésük telefonon zajlott. Az államfő épp Jordániában volt, amikor elutasította a miniszterelnök meghívását a Nemzeti csúcsra. "A miniszterelnök által összehívott tanácskozás nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem látom célravezetőnek, én ezen a tanácskozáson nem kívánok részt venni, az állam nem így működik", mondta akkor Sólyom László.
Az indokolást azért érdemes felidézni, mert jelzi a kormányfő és a köztársasági elnök közötti stratégiai különbségeket. Gyurcsány Ferenc már a Nemzeti csúcs összehívásával világossá tette ugyanis, hogy a válsághelyzet olyan súlyú, amely nemzeti összefogást tesz szükségessé, és véleménye szerint ebben minden számottevő erőnek együtt kell működnie. Ezért vette rossz néven, hogy az államfő, akinek posztja szerint a nemzeti egység megtestesítőjének kell lennie, elhárította a részvételt.
Sólyom László véleménye viszont az, hogy a politikának a parlamentben van a helye, ami azon kívül van, az a civil szektor. Ezek összemosása szerinte káros. Meggyőződése, hogy a válság elhárítása alapjában véve a kormány feladata. Ide tartozik ugyanakkor, hogy az államfő szerint a kormánynak van mozgástere, és ehhez adott bátorítást, amikor legutóbb, a Heti Válasznak nyilatkozva a sztrájkfenyegetésre így reagált: "Semmi esetre sem bátorítom őket... Mindenkinek tudnia kell, hogy a jövő érdekében súlyos megszorításokat kell elviselni. Például fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, és azonnali szerkezeti átalakításokra van szükség."
Érdemi adó- és járulékcsökkentésre van szükség - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn közgazdászokkal folytatott egyeztetés után. A kormány jelentős átrendezést, adó-, járulék- és foglalkoztatási reformot fog javasolni - tette hozzá. A kormányfő kiemelte: érdemi változásra és a mértékek jelentős korrekciójára van szükség. A miniszterelnök szavai szerint a jelenlévők között abban nem volt vita, hogy elsősorban a munkára rakodó terheket kell csökkenteni. Gyurcsány Ferenc elmondta: a közgazdászok mindegyike azt javasolta, hogy hosszabb időszakra, 3-4 évre kell gazdasági és társadalompolitikai programot alkotni, s hogy a kormány a választásoktól függetlenül mutassa be az ország számára a lehetőségeket és a tennivalókat. Az elindítandó változássorozat célja, hogy "Magyarország ebből a felfordulásból ne vesztesként, hanem győztesként jöjjön ki" - fogalmazott a miniszterelnök.
Az egyik részt vevőt idézve Gyurcsány Ferenc azt mondta: fel kell oldani az elmúlt egy évtized mondását, azt, hogy ami gazdaságpolitikailag szükséges lett volna, az sok esetben társadalompolitikailag, politikailag nem volt lehetséges.
A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc mellett részt vett Veres János pénzügyminiszter és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
A tanácskozáson ott volt Bauer Tamás, Békesi László közgazdász, Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Heim Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere, Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, Róna Péter gazdaságtörténész, Surányi György, a CIB Bank Zrt. elnöke, valamint Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
