Kínos afférja volt tavaly kínai diákjaival a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának (FEEK): egy huszonegy tagú, dél-kínai csoport az érkezése után hat nappal eltűnt. A kínaiak angol és magyar nyelvet tanulni iratkoztak be, ám szökésükből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok nem tanulni jöttek, hanem vízumért, aztán a magyar tartózkodási engedéllyel tovább utaztak az unió más országaiba.

A FEEK tanult a történetből, és ezentúl csak olyan kínai diákokat fogad, akik valóban tanulni akarnak. Koltai Dénes, a kar dékánja a héten azért utazott Pekingbe, hogy ott szerződést kössön egy kínai szervező céggel, amely garanciát vállal a karra küldött diákok tanulási szándékának komolyságáért. A megállapodást - mint azt Koltai Dénes elmondta - ellenjegyzi hazánk pekingi nagykövete is. A szervező cég vállalja, hogy a következő félévben száz kínai fiatalt küld a felnőttképzési karra. A fiatalok angol és magyar nyelvi képzésen vesznek majd részt. Koltai hozzátette: a magyar felsőoktatás - az állami források szűkülése miatt - rászorul arra, hogy mind több külföldi diákot fogadjon, mivel az egyetemek a külhoni fiatalok által befizetett tandíjból tudják egyensúlyban tartani gazdálkodásukat. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi volt a Pécsről továbbállt kínai hallgatók tandíja, nem kaptunk hivatalos választ. Információink szerint azok a leendő kínai hallgatók, akik ezután érkeznek Pécsre, ötezer dollárt fizetnek majd egy tanévre. Okoz-e anyagi veszteséget egy felsőoktatási intézménynek, ha onnan egyik napról a másikra megszökik egy külföldi csoport? Az országhatáron túlról érkezett diákok előre befizetik a féléves tandíjat, s azt az intézmény ebben az esetben megtarthatja, miközben a diákok oktatása immár nem kerül pénzbe. Ugyanakkor gondolni kell arra, hogy az ilyen "eltűnések" rontják az érintett egyetem presztízsét.

A hazai egyetemek, főiskolák igyekeznek körültekintően eljárni a hozzájuk kerülő afrikai és ázsiai fiatalokkal szemben. A Budapesti Corvinus Egyetem külföldiek között népszerű, angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakának nyelvi előkészítő kurzusára például csak azok juthatnak be, akiket az egyetem saját ügynöke toborzott, s akik megfelelnek egy matematikai tudáspróbán. A Debreceni Egyetem is különös gonddal kontrollálja a Távol-Keleten és a Délkelet-Ázsiában diákokat toborzó ügynökségeket - eddig az egyetemet nem használták az ázsiai fiatalok uniós ugródeszkának.

Amúgy évről évre gyarapodik a kínai fiatalok száma Debrecenben: 2005-ben még csak nyolcan érkeztek a távol-keleti országból, most viszont 34-en tanulnak itt. Az iskola stratégiai partnerként tekint Kínára - mondta Turi Gábor, az egyetem külkapcsolatokért felelős igazgatója. Ezért az idén delegáció utazik a hajdú-bihari felsőoktatási intézményből a távol-keleti országba, hogy tárgyaljon kínai fiatalok debreceni tanulásáról.

A magyarországi egyetemekre évente több mint kétezer külföldi hallgatót irányít a McDaniel Col-
lege oktatási központ. Az amerikai-magyar cégnek harminc országban van képviselete. Az általuk Magyarországra szervezett
fiatalok felvételiznek, és mielőtt megkapnák a vízumot, az illetékes magyar konzul interjúval győződik meg tanulási terveik komolyságáról.