Nem jár kártérítés a szegregációért
A Debreceni Ítélőtábla 2006-ban megállapította, hogy Miskolc "megsértette az ügy felperese által képviselt, roma származású tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát". A gyerekek hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. A kártérítési pert erre alapozva indította el a Morley Allen & Overy Ügyvédi Iroda, amely ingyen vállalta öt érintett gyerek képviseletét. A hátrányos megkülönböztetéssel, a szegregációval a gyerekek lehetőségei beszűkülnek, szinte lehetetlenné válik számukra, hogy érettségit adó intézményben tanulhassanak tovább. Ez indokolta a kártérítést.
Sahin-Tóth Balázs, a gyerekek ügyvédje csalódott. Azt mondja, a döntés számos ellentmondást tartalmaz. A törvénysértést (az elkülönítést) ismét megállapította a bíróság, s azt is, hogy az önkormányzat mulasztása miatt hátránya származott a gyerekeknek.
A kártérítést a bíróság azért nem tartotta indokoltnak, mert nem találta bizonyítottnak, hogy a cigány tagiskolában az oktatás rosszabb minőségű lett volna. Sahin-Tóth Balázsnak ez azért érthetetlen, mert a hátrányos megkülönböztetés miatt született korábbi bírósági döntésekben ezt már megállapították, a bíróság korábban "köztudomásúnak" fogadta el.
- Elvetették az indítványunkat, hogy menjünk ki, nézzük meg az intézmény tárgyi feltételeit, a tanórákat - mondja az ügyvéd. A bíróság úgy indokolt, hogy az átlagjegyek nem voltak számottevően rosszabbak, mint a jobbnak tartott iskolában, és a középiskolai felvételnél a jegyek számítanak, hiszen nincs külön vizsga. - Ez nem igaz. Csak a "gyűjtőben" nem volt felvételi, azért kerültek ide a gyerekek, a jobb középiskolák tartottak vizsgákat - értékeli a döntést Sahin-Tóth Balázs. A gyerekek fellebbeznek.