Ha nem lépünk, eljön az idő, amikor az általános iskolában bukdácsoló gyerek bejut a gimnáziumba, azt valahogy végigvergődi, fölveszik a pedagógus szakra, diplomát szerez, s boldogtalanul visszamegy tanítani a saját gimnáziumába a hozzá hasonlóan alkalmatlan fiatalokat - mondja Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere.

A kisalföldi megyeszékhelyen folyamatosan nő a gimnáziumi osztályok száma, miközben a szakmunkások hiánya a térség fejlődését gátolja. Eközben tavaly 396 gyerek a központi középiskolai felvételi tárgyak - magyar és matematika - egyikén még a 20 százalékos eredményt sem érte el.

Ez a helyzet egy hosszabb folyamat következtében alakult ki. A normatív támogatási rendszer arra ösztönzi az iskolaigazgatókat, hogy minél több gyereket vegyenek fel. A hajdanán még általános iskolaként működő intézmények ezért még gimnáziumi osztályokat is indítottak. A jó képességű diákok a nagy hagyományú, országosan is kiemelkedő eredményeket elérő gimnáziumokba - a Kazinczyba, a Révaiba, a Krúdyba és a bencés Czuczorba - kerültek, de a kettes tanulók is találtak gimnáziumi helyeket maguknak.

- Ugyanakkor Győrött és a Nyugat-Dunántúlon vannak olyan szakmunkások, akik letagadták diplomájukat, hogy valamelyik céghez felvegyék őket - jellemzi a helyzetet az alpolgármester. - A vállalkozóknak ugyanis elsősorban jól képzett szakmunkásra van tömegesen szükségük.

Ottófi Rudolf

A győri önkormányzat nemcsak a gimnáziumi lehetőségek szigorításával tereli a szakmunkásképzőkbe a diákokat, hanem jelentős ösztöndíjak felajánlásával is. Képzési jegyzéket állítottak össze a hiányszakmákról, az ezeket választó fiatalok különösen jól járnak a támogatással. A szakképzés első két évében az önkormányzat fizet nekik, később, amikor már leendő munkahelyükkel is szerződést kötnek, e cégek is jelentős ösztöndíjat juttatnak a tanulóknak.

Ma még pontosan nem látható, de sejthető, milyen hatása lesz a győri kezdeményezésnek. A legjobb gimnáziumokat nem érinti a változás, eddig is a kiválókat vették fel, nem lesz ez másképpen ezután sem. Németh Tibor, a Kazinczy gimnázium igazgatója szerint a szülők elsősorban a nyolcosztályos gimnáziumba próbálják meg bejuttatni gyerekeiket, hogy már a negyedik után biztosítsák középiskolai helyüket.

Azok az önkormányzati fenntartású intézmények, amelyek az általános iskolai és a szakképzés mellett gimnáziumi osztályt is működtettek, ez utóbbit a továbbiakban nem indítják. Helyette a szakképzők első két évfolyamának elméleti oktatását erősítik.

A nem önkormányzati gimnáziumok előtt szabad az út, ők az igényekre alapozva több osztályt is indíthatnának. A Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Németh József érdeklődésünkre azt mondta: megvárják az idei év tapasztalatait. Ha lesz elég felkészült, motivált, s az iskolájuk lelkiségével is sorsközösséget vállaló diák, akkor elgondolkodnak a gimnáziumi kínálat bővítésén. Alkalmatlanokat, gyenge képességűeket azonban semmiképpen nem akarnak felvenni.

A szülők véleménye megoszlik, ma még sokukban érzékelhető a bizonytalanság és a félelem. Kétszer negyvenöt perces felvételin múlhat a gyerek jövője - panaszolja egy orvosként dolgozó édesanya, akinek azért sok félnivalója nincs: lányának legfeljebb egy-két négyese van, a többi jegye ötös. Beszéltem olyan szülővel, aki úgy gondolja, hogy sérül a gyerekek szabad döntésének joga. Mások - köztük egy jogász - belátják, hogy eddig is meg kellett felelni valamilyen követelménynek, most ezeket csupán szigorították, nem újakat írtak elő. Egy esztergályosként dolgozó nagycsaládos férfi úgy fogalmazott: neki az önkormányzati ösztöndíj komoly segítség a gyerek iskoláztatásához. Szakmával pedig könnyebb elhelyezkedni, mint gimnáziumi érettségivel.

A győri vállalkozások örömmel fogadták, hogy az önkormányzat a szakképzés irányába tereli a fiatalokat. Borsodi László, a győri Borsodi Műhely Kft. ügyvezetője szerint szakmunkások nélkül a gépipar egésze veszélybe kerül.

Ottófi Rudolf azt mondja: akik a felvételen az 50 százalék alatt maradnak, de a 30 százalékot elérik, szakközépiskolában tanulhatnak tovább. A többiek esetében szorgalmaznak egy alapos képességvizsgálatot, s ez alapján orientálják őket különböző szakmák irányába. A szakmunkástanulók előtt pedig ugyancsak nyitott az érettségihez vezető út. Szakmunkás-bizonyítványuk megszerzése után munka mellett is leérettségizhetnek, az önkormányzat ehhez is anyagi segítséget nyújt.

A képzés átalakítása összesen egymilliárd forintjába kerül a városnak.