Titkolt költségek a közmédiumnál
Számos terv és elképzelés született a rendszerváltozás óta arra, hogyan lehetne a köztelevíziót funkciójának megfelelő, modern ingatlanba költöztetni. Eleinte úgy volt, hogy az állami Millennium Média Kft. építheti meg az új tévészékházat. Ám a céget 2006-ban az állam eladta az akkori Wallis Ingatlan Zrt.-nek. A Millennium tehát már magáncégként nyerte a tévé által kiírt közbeszerzési eljárást 2007-ben, és szerződött az MTV-vel az óbudai székház megépítéséről. Egy PPP-konstrukcióról van szó. Vagyis az építés teljes egészében magántőkéből (a cég saját tőkéje + az Eurohypo Bank hitele) történt. Ellenértékét - benne a fejlesztő cég üzleti hasznával - bérleti díj formájában közpénzből fizeti vissza a Magyar Televízió, a szerződés szerint 22+18 éven át.
A közcsatorna egyébként már régóta bérleményben működik, a Szabadság téri székházat 2006-ban vette meg az államtól 4,5 milliárd forintért a kanadai tulajdonú Palace 17 Kft. Az MTV azt állítja: a valós piaci ár töredékének megfelelően bérli. Ám ez csak júniusig tartható, ekkortól a Palace 17 piaci árat kér. Noha bérleti díjként közpénz csorog át a tévé büdzséjéből egy magánvállalat kasszájába, a tévé sajtókapcsolati főmunkatársa azt mondta lapunknak: mindkét szerződő fél üzleti titokként kezeli a díj mértékét. Meg nem erősített hírek szerint viszont a tévé piaci ár alatt is annyi bérleti díjat fizetett már a tulajdonosnak, ami a Szabadság téri székház egykori eladási árához közelít.
A televízió egyébként állítja: bár bérleményből bérleménybe költözik, és a bérleti díjon sem tud majd spórolni, több szempontból jobban jár az új székházzal. Nem kell majd jelentős összegeket karbantartásra és felújításra költenie. Az egy telephely miatt pedig százmilliókat spórolnak a szállítási és a kommunikációs költségeken.
A közelmúltban az új székházban személyesen is alkalmunk volt megnézni, mit kap a közcsatorna a havi egymillió eurót közelítő bérleti díjért cserébe. A belső terek kialakításánál vagy a már ott lévő bútorzat esetében is láthatóan a funkcionalitás volt a fő szempont. Még folyik a próbaüzem és a beszabályozás, de a felújított egyes, kettes stúdióban már gyártanak műsorokat, a tévé egyes részlegei novemberben már átköltöztek.
Az új bázis irodáiban kb. ezer fő dolgozhat majd 36 ezer négyzetméternyi területen, ezen túl épült nyolcezer négyzetméter stúdió és technológiai helyiség, két és fél ezer négyzetméter archívum, majdnem 14 ezer négyzetméter raktárhelyiség, illetve egy majdnem hatszáz autós gépkocsiparkoló. A felújított stúdiók összterülete ezenfelül majd kilencezer négyzetméter. A műszaki tartalomból a kivitelező sok más mellett kiemeli a modern fűtés-hűtés technológiát, a korszerű konferenciatermet, a stúdiókban és a műszaki helyiségekben alkalmazott legújabb akusztikai és gépészeti technológiát.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy a bérleti díj egyes résztételeiért mit kap cserébe a köztévé. A cég magyarázata szerint 760 ezer euró a használat, a "beköltözés" ellenértéke, és tartalmazza a "kulcsrakész állapotot (bútorok, polcrendszerek stb.) is. Az ezen felüli rész az üzemeltetési költség, ezt a szerződés 48 oldalas mellékletben sorolja. A bérbeadót - ciklusokra osztva - felújítási kötelezettség is terheli. Ennek részleteiről évente egyeztetnek. Az első bérleti etap végén, húsz év múlva, például a teljes épületet renoválni kell.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy a közpénzből fizetett, havi csaknem egymillió eurós bérleti díj - összevetve az építtetés és az üzemeltetés költségeivel - milyen hasznot jelent a fejlesztő magáncégnek az évtizedek folyamán. A válasz: ez természetesen üzleti titok. Illetve: "A közpénz felhasználásáért felelős döntéshozók alaposan mérlegelték, vajon az ajánlat megfelel-e az általános piaci feltételeknek, ajánlatunk piackonform."
A televízió átlagáron 10,70 eurót fizet négyzetméteren-ként, ezen belül az irodák négyzetmétere 11,40 euró. Ingatlanpiaci szakértők szerint egy modern, új építésű, "A" kategóriás irodaépület négyzetméterenkénti bérleti díja 12 eurótól indul Budapesten, a plafon 20-23 euró négyzetméterenként. Ha egy ingatlan, mint most is, személyre szabottan épül, a bérleti idő általában hosszú távú. Hiszen ha a televízió három-öt év után kiköltözne, a beruházó nehezen tudná más célra hasznosítani az épületegyüttest.
