Jogi kiskapu miatt pusztul az Andrássy út 47.
Nem kapott semmilyen hivatalos értesítést Kékesi Tibor (MSZP), a VI. kerület országgyűlési képviselője arról, hogy bármilyen eljárás indult volna vele szemben - ezt a politikus nyilatkozta a Népszabadságnak. Kékesi - aki 2002 óta képviseli Terézvárost a parlamentben - tagja volt az előző ciklusban a kerületi képviselő-testületnek, és ő is megszavazta az Andrássy út 47. szám alatti épület hasznosítását, amely miatt kedd óta gyanúsítottként hallgatják ki hűtlen kezelés vádjával az előterjesztést annak idején megszavazó képviselőket. (Verók István szocialista polgármestert ma hallgatják ki a rendőrségen.)
Kékesi lapunknak azt mondta: meggyőződése, hogy a választott képviselőt a szavazatáért kizárólag politikai felelősség terheli, más - munkajogi, polgári vagy büntető - felelősség nem. A képviselő rendkívül veszélyesnek nevezte az ezzel ellentétes hozzáállást. Mint mondta, e gondolatmenetet tovább folytatva akár azért is felelősségre vonható volna a honatya, hogy megszavazza a költségvetést, az alkotmánybíró azért, mert megkeresésre döntést hoz, végeredményben a választó is elkövethet bűncselekményt voksának leadásával. Terézváros országgyűlési képviselője szerint a most folyó eljárás fenekestül forgatja fel a demokráciába vetett hitet, és reméli, az esetből mindenki levonja a megfelelő tanulságot.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a teljes előző ciklusbeli terézvárosi MSZP- és SZDSZ-frakció hűtlen kezeléssel való meggyanúsításához az Andrássy út 47. szám alatti épület eladásának ügye vezetett. A ház jelenleg üres, és ugyanúgy felállványozva áll, mint az 1990-es évek elején. Pedig a tanácsi vagyon szétosztásakor a Fővárosi Vagyonátadó Irodától a VI. kerület azzal a feltétellel kapta meg az épületet, hogy azt tíz éven belül felújítja.
A rekonstrukció annak ellenére is elmaradt, hogy 2004 júniusában éppen azért adták el a belga érdekeltségű Ennet Kft.-nek pályázat nélkül, mindössze 150 millió forintért, mert a vevő vállalta a ház nagyjából egymilliárd forintba kerülő teljes tatarozását. Az eladásról döntő testületi ülésen a kerületi ellenzék felvetette, hogy a vevővel kötendő szerződésbe vegyék bele: ha öt éven belül nem végzi el a műemlékvédelmi hivatal által előírt felújítást, akkor a kerület vételáron viszszaveheti az épületet.
Az aggályosnak tartott ingatlaneladásokat segítette egy jogi kiskapu is; az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ugyanis még 1994-ben úgy foglalt állást, hogy a műemlék épületeket lakásonként csak azt követően lehet eladni, hogy a házat teljesen felújították. Ez a kikötés viszont nem volt érvényes azokra az esetekre, amikor az épületet - miként az Andrássy út 47. vagy több, erzsébetvárosi házeladás esetében - egészben értékesítik. A jogszabályok szerint ráadásul akkor büntetik a felújítás elmulasztását, ha az hasznosítás jogcímén kerül más tulajdonoshoz, míg ha vagyonátadásról vagy -eladásról van szó, akkor semmilyen büntetéssel nem jár, ha az új tulajdonos fittyet hány az egyébként szerződésben vállalt kötelezettségére.
Az önkormányzati döntésekért a polgármester, a jegyző és a döntéseket előkészítő szakapparátus a felelős - mondta az MTI-nek Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. A képviselőket csak akkor terheli felelősség, ha közvetlenül részt vettek a döntéseket előkészítő munkában. Egyébként csak az eléjük letett, előkészített anyag alapján mérlegelhetik, hogyan szavazzanak. Sokszor fordult elő, hogy a polgármester kénytelen - akár a legjobb meggyőződése ellenére - olyan döntést hozni, amit a testület többsége rákényszerít, a testület tagjai viszont eleve mentesülnek a felelősség alól, hiszen nem kötelesek érteni az adott témához. Ezen ellentmondás feloldására mindenképpen törvénymódosításra van szükség.
