Nagykoalíciós válságkezelő javaslatok
Többpárti együttműködéssel készül és várhatóan jövő hét kedden kerül először politikai egyeztetésre annak az intézkedéscsomagnak az első verziója, amely az építőipart érintő válság kezelésére hivatott. A Fidesz kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága keretében a testület létrehozását, a szocialisták és az SZDSZ azonnal elfogadta az ajánlatot, az MDF és a KDNP egyelőre nem reagált. A munkacsoport több elképzelése túlterjeszkedik a szigorúan vett építőipari határokon. Például bérlakásprogramban, illetve egy Lakásmobilitási Alap felállításában is gondolkodnak a fizetésképtelenné vált tulajdonosok lakásainak átvétele érdekében. Az egyelőre még nem tisztázott, hogy ez az alap hogyan működne. Az egyik javaslat szerint az állam megvásárolná a fizetésképtelenné vált tulajdonosok lakásait, és bérlakásként bocsátaná az érintettek rendelkezésére. Ennek alternatívája, hogy az új intézmény olyan hitelalapként működne, amely kedvezményes kölcsönt biztosítana a szorult helyzetbe került tulajdonosoknak. Minderről folyik még a politikai egyeztetés.
A munkacsoport vezetője Baráth Etele (MSZP), tagjai Bencsik János és Nagy Sándor a Fidesz részéről, Horváth Csaba a szocialistákat, Lakos Imre a szabad demokratákat képviseli.
A Népszabadság információi szerint már elkészült egy munkaanyag, irányokat és lehetséges megoldásokat jelöl meg, végleges formáját további szakmai viták után, várhatóan február elején kapja meg. A részleteket a következő - szintén februárban várható - és elsősorban az építőipar kérdéseivel foglalkozó gazdasági csúcson vitatják meg. Az elképzelések kidolgozásában a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium is részt vesz.
A Népszabadság információi szerint a tervezet abból indul ki, hogy a válságot elsősorban a beruházások és a befektetési céllal épülő létesítmények piaca sínyli meg. Ha nem sikerül gyorsan közbeavatkozni, legalább húsz-harminc százalékos visszaeséstől kell tartani.
Sebezhetővé teszi a szektort, hogy Magyarországon mintegy nyolcvanezer építőipari vállalkozás működik, nyolcszor annyi, mint például Ausztriában. Súlyos a körbetartozás, rengeteg a kifizetetlen számla. Kormányzati becslés szerint a lánctartozás eléri a százötvenmilliárd forintot. A munkacsoport hangsúlyozza, hogy az építőipar (és társszolgáltatásai: például építőanyag-ipar, tervezés) multiplikáló - hatásokat többszöröző - hatása a nemzetgazdaságon belül négyszeres, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kell hogy élvezzen.
A testület szerint átfogó beavatkozásra van szükség. Az eddig tervezett lépések mellett (például a beruházások gyorsításának elősegítése, az EU-pályázati feltételek könynyítése, 800 milliárdos vállalkozásélénkítő csomag) növelni kell a finanszírozási lehetőségeket, meg kell teremteni a piaci lánc "épségét", keresletgerjesztő intézkedéseket kell meghozni. Az azonnali lehetséges intézkedések közt szerepel a lakásfelújításhoz kapcsolódó átmeneti kedvezmények bevezetése, valamint a vállalkozói együttműködés ösztönzése. Csökkentenék a jogorvoslati időt a fizetési fegyelem megerősítése érdekében, megkönnyítenék a bíróságon kívüli vitarendezés lehetőségét, energiahatékonyságot javító épületfelújítási programot indítanak.
Az elképzelések többsége költségvetési átcsoportosítást nem igényel, kormányrendelettel életbe léptethető. Bizonyos kérdésekben törvényt is kell alkotni, a részletek pedig több tárcát is érintenek, ezért párhuzamosan folyik a pártok közötti egyeztetés és a részletek kidolgozása a minisztériumokban.
Az MSZP arra kéri a Magyar Bankszövetséget, javasolja tagjainak, hogy a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott embereknek adjon 12 hónapos moratóriumot lakáshiteleik törlesztésére - mondta Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A bankszövetség írásban várja a szocialista javaslatot, amely azonban - mint jelezték - vélhetően sok kérdést vet fel.
