A szív dobog, de az ember már nem él
Egyelőre csak a filozófusok számára ad gondolkoznivalót az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács agyhalállal kapcsolatos állásfoglalása, a gyakorlatban ugyanis még nagyon hosszú időnek kell eltelnie, mire egy változásból alkalmazott gyakorlat lesz - nyilatkozta a Népszabadságnak dr. Kóbori László egyetemi adjunktus, a transzplantációs klinika sebésze. Az orvos szerint az agyhalál tényét minden definíció mellett nehéz az intenzíves orvosoknak elfogadtatni a hozzátartozókkal. Ilyenkor ugyanis még az élet bizonyos jelei táplálják a reményt. Az orvosok azonban már tudják, hiábavalóan.
A később szervátültetés donorjaivá tett halottak rokonainak 35 százaléka most úgy véli, hogy az agyhalál nem állapítható meg teljes bizonyossággal - derül ki abból a kutatásból, amelyben Smudla Anikó és Hegedűs Katalin azt vizsgálta, hogy a donorok hozzátartozói hogyan élik meg a szervkivételt.
A "Mi sírva élünk, ők meg boldogok" - címmel nyilvánosságra került vizsgálatukban a kutatók is elgondolkodtatónak ítélik, hogy mindezt éppen olyan emberek állítják, akik egyébként támogatták agyhalott rokonuk szerveinek eltávolítását, transzplantálását. Ez is megerősíti, hogy a legnehezebb feladat az agyhalál tényének elfogadtatása a családtagokkal, még akkor is, ha maguk is helyeslik a szervadományozás lehetőségét.
A hatályos törvények szerint most akkor mondható ki valakiről, hogy halott, ha az agy - beleértve az agytörzset is működése teljes egészében megszűnt. Ebben az állapotban nem válthatók ki agytörzsi reflexek, spontán légzés nincs. A családnak azt a legnehezebb elfogadnia, hogy bár a szív dobog, az ember halott.
A kutatók megemlítik, hogy külföldi tapasztalatok alapján az agyhalál tényét a részletes, együttérző beszélgetés, a röntgen és komputertomográfos felvételek bemutatása, az agyhalál folyamatának részletes elmagyarázása és a hozzátartozók részére készített kiadvány segíti. A hozzátartozók több mint 40 százaléka még részletesebb orvosi tájékoztatást tartana szükségesnek a folyamat megértéséhez.
Kovács József bioetikus pontosítást kért a Népszabadság január 20-i számában megjelent cikkel kapcsolatban, mely az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács agyhalállal kapcsolatos új állásfoglalásáról szólt. Lapunk egy sajtóközlemény alapján kérte a szakember véleményét, aki azonban az állásfoglalás eredeti szövegének későbbi tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy az elnöki tanács állásfoglalása továbbra is az agyhalál eddig elfogadott definíciója mellett tör lándzsát, s nem azt javasolja, hogy ezt az agykérgi agyhalál váltsa fel.
