Fekete lyukak Budapesten
Közterületek és közintézmények, bankok, magáncégek biztonsági kameráinak tucatjai "látták", ahogy Ophélie határozottan halad. Ittas volt, de nem dülöngélt. Senki nem követte. A Lánchíd lábánál eltűnt a kamerák látóteréből. Jelenleg a rendőrök abban sem lehetnek biztosak, hogy felment-e a hídra.
Ophélie eltűnése a bizonyíték arra, hogy a Roosevelt tér egy fekete lyuk, ahol gond nélkül eltűnhet egy 22 éves lány. Pedig azt gondolná az ember, hogy a Duna túlsó partján, az egykori Belügyminisztérium, az Akadémia és két luxusszálló övezte Roosevelt téren mindent látó kamerák működnek. Szó sincs erről. A hidat is figyelő kamera 70 másodpercenként csupán tíz másodpercig mutatja a Lánchidat.
A francia diáklány eltűnése kapcsán Budapest rendőrfőkapitánya és bűnmegelőzési tanácsnoka is elismerte: nagyon is sok fekete lyuk tátong a fővárosban, amely bárkit elrejthet a kamerák elől. Az önkormányzatok kamerarendszerei nemhogy a várost vagy egy-egy kerületet, de még egyes városrészeket sem fednek le.
Budapesten a '90-es évek második felében kezdődött a kameraláz. Azóta is számos PR-riportot láthatott a nagyérdemű, hogy a térfigyelő kamerák hatására miképpen szorul ki a közterületi bűnözés a "bekamerázott" városrészekből. Arról már nem szóltak a nyilatkozatok (és a rendőrség sem forszírozta), hogy a bekamerázott utcákról kiszorított bűnözők a Nagy Testvér látóterén kívül eső körzetekben folytatták működésüket. Ezért az ott élők mind több helyen sürgették utcáik "bekamerázását".
Nos, ahány kerület, annyiféle kamerarendszer. A legutóbbi időkig még az is kérdéses volt, hogy két szomszédos kerület rendszerei kompatibilisek-e egymással. Minden kerületnek megvan ma már a "mindenkinél jobb" beszállítója, akihez foggal-körömmel ragaszkodnak, főleg, hogy ők fizetik a százmilliós számlát.
A rendőrség örül, hogy mind több utcát és teret tud megfigyelni a távolból, még akkor is, ha olykor két egymás mellett lévő kamerarendszer felvételei sem fedik egymást. A rendőrségnek nincs pénze, így túl sok beleszólása sincs abba, hol legyen kamera, és mennyi. Ott lesz, ahol a helyiek szerint kell, és annyi, amennyire futja a büdzséből. Ha kevés, hát kevés. S ha valaki eltűnik, főjön a rendőrség feje, hogyan magyarázza meg, hogy ott, ahol eltűnt, miért nem volt épp kamera.
A bankok, magáncégek kamerái elvileg az intézmények bejáratait figyelik, de biztonsági-szakmai okokból bizonyos mértékig "látják" a járdát, sőt az utat is. Ezeknek a kameráknak a felvételeit is bekéri a rendőrség a nyomozásaihoz vagy ha eltűnt személy után kutat. Egyébként senki nem köteles bejelenteni, ha a közterületet is "látó" biztonsági kamerát telepít. Nincs is ezekről központi nyilvántartás. A rendőrség úgy szerzi meg a felvételeket, hogy egy nyomozó végigjárja az adott ügy szempontjából érdekelt területet, és "szemrevételezi", hol vannak kamerák. Felhívja az érintett cégeket, és elkéri a felvételeket. Ha szerencséje van, előbb találja meg a kamerákat és azt, aki képes letölteni a felvételeket, mint hogy a képeket a rendszer automatikusan törölné. Tóth Gábor, Budapest főkapitánya a Népszabadságnak azt mondta: a rendőrségnek nincs pénze saját kamerákra. Korábban azt tervezték, hogy ha a BKV kiépíti a saját hálózatfigyelő kamerarendszerét, azt összekapcsolják a meglévő térfigyelő hálózatokkal (már amelyikkel kompatibilis), és kialakítanak egy budapesti bevetésirányító központot. A BKV azonban pénzhiány miatt nem építette ki a rendszerét, és a BRFK-nak sincs kétmilliárdja a központ megépítésére.