A hetvenes években, a tervezéskor még csupán "technológiai műtárgy" volt a tó, hiszen először az Alföld öntözési rendszerének részeként jegyezték a Kiskörei-duzzasztóművet, a hozzá kapcsolódó gátakat, műtárgyakat, főcsatornákat. Később a víztározó szerepét átértékelték, így született meg Magyarország második legnagyobb tava, amely immár az ország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai központja is. Népszerűsége vetekszik a Balatonéval. A Tisza-tó egyes részein megmaradt a vadregényes, romantikus vízpart, ahol a horgászok és a természetbúvárok egyaránt jól érzik magukat. A vízfelület jelentős hányadát csak csónakkal, belső utakról lehet megközelíteni - s ez is fokozza a felfedezés örömét. Szabadvízi strandjai - Poroszlón, Sarudon, Tiszanána-Dinnyésháton, Kiskörén, Abádszalókon és Tiszafüreden - nyaranta a hétvégeken szinte teljesen megtelnek, máshol viszont a csendes kikapcsolódásra vágyók békésen horgászhatnak, tanulmányozhatják a tanösvényeket körülvevő növény- és állatvilágot, ritka madárfajokat nézhetnek, kerékpárral vagy lovon bejárhatják az eldugottabb, romantikus partszakaszokat, de akár csónakkal is megközelíthetnek egy-egy öblöt vagy átfolyást. A szálláshelyek tekintetében a Tisza-tó főként panziókban és fizetővendéglátó-helyekben bővelkedik: ezekből valamenynyi tóparti településen nagy a választék. Háromcsillagos szálloda alig néhány akad, négycsillagosból pedig - egyelőre - egyetlen egy: Tiszafüreden.

A kiemelt üdülőövezetekben - így a Tisza-tó térségében is - nagy jelentősége van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásaiból származó támogatásnak, amelynek szerepe van abban is, hogy megóvják a természeti értékeket, és a fejlődés ne menjen a környezeti kultúra, a mostani adottságok kárára - mondta lapunknak Herbály Imre szocialista parlamenti képviselő, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke.

- Nemcsak hazai, hanem számos külföldi, főként német, osztrák, holland pihenni vágyó, természetkedvelő család látogat a térségbe, tagjaikat a vadregényes vidék, a falusi turizmus bája, az itteni ételek zamata vonz - mondja Herbály Imre. - A vendégek igényeit ma már összetettebb módon kell kiszolgálni, mint néhány évvel ezelőtt. Számukra vonzó, ha bepillantást nyerhetnek abba, hogy miképpen élnek itt az emberek, mivel foglalkoznak, hogy telnek napjaik. Ezen a vidéken jó a termőföld, így a biogazdálkodást ösztönözni kell, amihez a vidékfejlesztési pályázatok szintén jó alkalmat teremtenek - teszi hozzá a fejlesztési tanács elnöke. Hangsúlyozza, nem elég, hogy Abádszalókon burgonya-, és borfesztivált rendeznek, ha a minőségi élelmiszert termelő mezőgazdasági vállalkozások száma egyre kevesebb. A mikrohitelek, egyéb támogatások talán ezen a téren is kedvező fordulattal járnak, s akkor nem csak fesztivál lesz, hanem jó hazai, vegyszermentes krumpli, és bő termésű szőlő is - véli Herbály Imre. Hozzáteszi: az egyes kistérségekben hamarosan elkezdik a szállásadók, a falusi turizmusban érdekeltek oktatását: főként vállalkozói ismereteket nyújtanak, de a tanfolyamot alapozó nyelvi képzéssel kezdik, hisz nem árt, ha a szállásadó tud angolul vagy németül köszönni, jó étvágyat kívánni, netán útbaigazítani.

Ám hiába az udvarias kiszolgálás, a jó étel, ha hiányoznak olyan adottságok, amelyek kényelmesebbé teszik a nyaralást. A falusi turizmushoz kapcsolódó kerékpáros és vízi turizmus lehetőségeit is hivatott javítani a Tisza-tó viharjelző rendszerének kiépítése, valamint olyan alsóbbrendű utak felújítása, mint amilyen a Kunhegyest Abádszalókkal, vagy a Tiszanánát Kiskörével összekötő szakasz. Noha a tó mellett már ma is nagyjából hatvan kilométer hosszan lehet kerékpározni a gát tetején kialakított, aszfaltozott úton, de újabbakra is szükség van: a vidékfejlesztési program keretében Poroszló és Tiszafüred, illetve Abádszalók és a tiszaroffi gát közötti szakaszon lesz mód új kerékpárutak kiépítésére. A biciklizők, strandolók, nyaralók és túrázók biztonságérzetét pedig lényegesen növeli majd, hogy több településen is térfigyelő kamerákat állítanak fel.

De milyen most az élet a Tisza-tónál? A múlt héten, a nagy hidegek idején a befagyott tó jegén téli túrákat indítottak, s a közel húsz kilométert gyalogoltak a részvevők a zúzmarás öblökben, gyakran a jégből kimeredő fatörzseket kerülgetve. Mások korcsolyáztak, fakutyázta, nem egy pecás lékhorgászattal ütötte el az időt. Most, hogy fölmelegedett a levegő, és a jégen már nem biztonságos közlekedni, a kikötők és öblök medrét és környékét hozzák rendbe, készítik föl a következő szezonra.

Téli túra - a jégpáncélból kimeredő fatörzseket kerülgetve gyalogoltak a kirándulók