Továbbra sem tudni konkrétumokat és számokat a kormány válságkezelő csomagjáról, a kabinetben jelenleg is számításokat végeznek. A célokat tekintve azonban már több is tudható: elsősorban szja- és/vagy tb-járulék-csökkentésben gondolkodnak, amelynek a fedezetét áfa- és/vagy jövedékiadó-növelésből teremtenék elő. Szintén várható az uniós pályázati és a szociális támogatási rendszer átalakítása, előbbi a munkahelymentés és -teremtés, utóbbi a rászorultság elvének nagyobb szerephez jutásával. Ahhoz, hogy a válságkezelő csomag többséget kapjon a parlamentben, a szocialistáknak szövetséges(ek)re lesz szükségük. Nos, ha nem is egyszerűen, de a legtöbb elképzelés támogathatónak látszik, legalábbis az SZDSZ és az MDF jelenlegi javaslatainak ismeretében.

Kóka János frakcióvezető fordul Dávid Ibolyához, köztük az MDF volt képviselőcsoportjának vezetője, Herényi Károly

Nem a 2009-es büdzsé adataiban, hanem a kormány tavaly év végi intézkedéseiben látja a majd 200 milliárdos költségvetési lyuk okait Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő. Az egykori koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár a köztévé Nap-kelte című műsorában abszurdumnak nevezte, hogy a kabinet jóváhagyta a 13. havi fizetés "végül is majdnem teljes összegű kifizetését", ahogyan abszurdumként azt a nyolcvanmilliárdos csomagot is, amelyet szintén az év végén, parlamenti felhatalmazás nélkül fogadott el a kormány. "Olyan javaslatokat hallunk, amelyeket az SZDSZ hónapok óta, némelyiket évek óta mond. Olyan javaslatokat hallunk, amelyek részei voltak egy közös koalíciós megállapodásnak, amelyeket nem hajtottunk akkor végre. Nem baj, hajtsuk végre most" - mondta Horn Gábor, majd a Népszabadság kérdésére hozzátette: az SZDSZ komoly "tartalékokat lát" a kiadási oldalon. A liberális politikus szerint még mindig drágán működik az államszervezet, s itt bőven lenne mit faragni. Kérdésünkre Horn Gábor megerősítette, hogy az SZDSZ jó megoldásnak tartaná az ingatlanadó bevezetését, méghozzá differenciáltan. Kóka János szabad demokrata frakcióvezető a KlubRádióban ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: nem áfaemelésre, hanem ingatlanadóra van szükség; a liberálisok elképzelése szerint az fizetne adót a tulajdonában lévő ingatlan után, aki a házát adózatlan jövedelemből építette. Hozzátette: így például az, aki egyszer már fizetett jövedelemadót, annak mértékét levonhatná a vagyonadóból. Horn Gábor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ingatlanadó strukturális, rendszerelvű változás, amely csak középtávon oldja meg a problémákat.

"Azt gondolom, hogy most az SZJA-csökkentése jobb megoldás lenne, mint a tb-járuléké, mert megoldana a fogyasztási oldalon bizonyos élénkítési problémákat. Általában a tb-járulék közvetlenebb hatással jár az élőmunka-költségekre, de ebben a szituációban kettős hatása lehetne a személyi jövedelemadó csökkentésének, amit leginkább mi a sávhatárok föltolásában látunk" - mondta a Népszabadság kérdésére Horn Gábor, hozzátéve: a csökkentéshez szükséges bevételeket elsősorban a vagyoni típusú adókból, nem pedig áfaemelésből tudnák elképzelni. A szabad demokrata ügyvivő szerint könnyen megeshet, hogy pótköltségvetésre lesz szükség.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi problémákra a költségvetés kiadási oldalának csökkentése a gyógyír és nem az adóemelés. Az SZDSZ szerint az országnak bérstopra van szüksége a munkahelyek megőrzése és az értelmetlen pénzkiáramlás megelőzése érdekében - fogalmazott Fodor.

- Szemléletváltás - Herényi Károly szerint erre volna szükség. Az MDF frakcióvezetője úgy véli, hogy a kormánynak most már nem a költségvetési hiányra kellene koncentrálnia, hanem a versenyképesség növelésére. Ahogy az SZDSZ, úgy az MDF politikusa is egyértelművé tette lapunknak nyilatkozva: a fórum semmiképp sem tartja elfogadhatónak az adóemelést. Arra viszont, hogy az áfaemelést támogatnák-e, Herényi Károly azt válaszolta: az attól is függ, hogy az így keletkezett bevételt mire fordítanák, s hogy milyen konstrukcióban terveznének áfaemelést. Egy másik kérdésünkre, hogy az MDF fenntartja-e a tavalyi, a szocialisták és az SZDSZ által leszavazott javaslatát, amely szerint az szja 1,7 milliós sávhatárát tolják ki 2,2 millióra, s ezzel párhuzamosan legyen egy 2 százalékos áfaemelés is a másik oldalon, úgy reagált: ez ma is időszerű. Egy általános adóátrendezés esetén elfogadható lenne - tette hozzá. Herényi Károly szerint az élőmunka terheit kellene csökkenteni, s ha ez megtörténne, a másik oldalon "akár részleges áfaemelés is támogatható lenne". Összességében az MDF olyan, a versenyképességet szolgáló kormányzati javaslatokat támogatna, amelyek munkahelyteremtést eredményeznek.

A szociális téren tervezett változtatások kapcsán a frakcióvezető úgy fogalmazott: a családi pótlék nem szociális juttatás. Az MDF szerint a differenciált családi pótlék bevezetésének következménye kevés bevételt, ugyanakkor nagy társadalmi ellenállás lenne.

A Bokros-csomag idején 170 ezer család esett el a családi pótléktól

A Bokros-csomag bevezetésének idején, 1995-ben 95 milliárd forintot költött az állam családi pótlékra. A juttatást akkor jövedelemkorláthoz kötötték, egy főre eső 19 500 forintos bevételnél húzták meg a határt, egyedülállók esetében 23 400 forintnál. Ennek értelmében a családok 12 százaléka, összesen 170 ezer háztartás nem kapott tovább családi pótlékot, míg egymillió 243 ezer család több mint kétmillió gyermeke változatlanul részesedett benne.

A nyugati országrészben az átlagosnál többen estek el a családi pótléktól, Budapesten és Pest megyében a korábbinál 18,7 százalékkal, Szabolcsban pedig 3,6 százalékkal kevesebben kapták a juttatást. A családok 40 százalékának egy főre jutó jövedelme 10-18 ezer forint volt, 37 százalékuknál 5-10 ezer forint. 1996-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 46 837 forint volt.

A költségvetés havi bruttó megtakarítása az intézkedés nyomán 800 millió forint volt. Egy évvel később, 1997-ben 21 200 forintra növelték a jövedelemhatárt, amely alatt a teljes családi pótlék járt. (K. J. E.)

Ki nyer ma? - Válságkezelő és adóátrendező tervek