Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette azt a tavaly június 9-én elfogadott törvényt, amely szerint az egy éven túli parkolásidíj-tartozásokat a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetniük.

Az AB egyhangú döntését azzal indokolta, hogy "a jogalkotó a hatálybalépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást", és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. A testület több utólagos normakontroll-indítvány, 870 bírói kezdeményezés és csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést - áll az AB közleményében. Tekintettel a jogbiztonság követelményére - és figyelemmel az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdekeire -, a perbe vitt igények nagy számára, az AB a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket.

Különösen a nagyobb összegű ügyekben képzelhető el, hogy a parkolási társaságok újra bíróság elé viszik a már megszüntetett ügyeket, ám ez korántsem jelenti azt, hogy nekik kedvező ítélet születik - vélekedett az MTI kérdésére Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Szerinte a cégeknek meg kell magyarázniuk, miért 2007-ben hoztak elő egy 2002-es-2003-as ügyet; ilyenkor éppúgy számítaniuk kell a nekik kedvezőtlen ítéletre, mint annak az autósnak, akit sorozatban bírságoltak.

Kovács Kázmér álláspontja szerint a bíróságnak minden esetben egyedi mérlegelést kell alkalmaznia. Ám érdekes jogi helyzet lesz, ha egy autós arra hivatkozik majd: ügye megszüntetésekor kidobta a parkolócédulát. "Az embereknek nem kellett azt tudniuk, érteniük, hogy alkotmánysértő egy törvény" - jelentette ki.