Prága. Még az Európai Bizottság előrejelzésénél is szerényebb gazdasági növekedést vár erre az évre a cseh jegybank. Brüsszelben azt feltételezik, hogy Csehország az idén 1,7 százalék körüli GDP-növekedést érhet el. Miroslav Singer, a Cseh Nemzeti Bank (CNB) alelnöke a Reuters hírügynökséggel azt közölte, hogy ez a mutató 2009 végére 0,5 százalék körüli lehet. Prágai értesüléseink szerint a cseh parlament februári ülésén kerülhet napirendre az idei költségvetés módosítása. A Topolánek-kabinet a tervezetthez képest 15-20 milliárd koronával (150-200 milliárd forint) számol, s ezért a kiadási és a bevételi oldalon egyaránt átcsoportosításokat tervez. Az ellenzéki cseh szocdemek (CSSD) szakpolitikusai szerint viszont a várható hiány az elfogadott költségvetéshez képest akár 60 milliárd koronára is rúghat. Csehországban különösen a gépkocsigyártás és az ipari termelés viszszaesése aggasztó. (Sz. J. J.)

Szlovákia. A szlovákok sokkal derűlátóbbak, mint a brüsszeliek. Robert Fico kormányfő továbbra is azt bizonygatja: az idei, 4,6 százalékos GDP-növekedés reális. Annak ellenére is, hogy a gázhiány legalább egymilliárd eurós kárt okozott a gazdaságnak, mert úgy ezer szlovákiai nagyfogyasztó - köztük a húzóágazatnak számító gépkocsigyártó cégek - csaknem kéthetes leállás után tegnap újraindította a termelését. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint azonban Szlovákiában az idén legfeljebb 2,7 százalékos növekedés várható. Gál Zsolt pozsonyi közgazdász lapunknak elmondta: minden bizonnyal az Európai Bizottság számításai válnak valóra, de most semmi sem indokolja az idei költségvetés módosítását - közölte. (Sz. J. J.)

Nagy-Britannia. Nem szokás parlamenti szavazást rendezni a költségvetés módosításáról, és erre a globális hitelválság kiéleződése óta sem került sor. Az április 1-jétől esedékes új büdzsét márciusban terjeszti az alsóház elé a pénzügyminiszter. A szokásos rendtől eltértek viszont, hogy a november végén esedékes úgynevezett "pre-Budget report", vagyis a makrogazdasági helyzetkép ismertetése során Alistair Darling pénzügyminiszter december 1-jei hatállyal átmeneti időre 17,5-ről 15 százalékra csökkentette az áfát. Az előzetes költségvetés bemutatása egyébként "normálisan" még vitát sem igényel. Az ellenzék sikerként könyvelte el, hogy a krízisre való tekintettel háromórás vitában fejthette ki véleményét a kormány intézkedéseivel kapcsolatban. (R. H. V.)

Svédország. A svéd költségvetést decemberben hagyta jóvá a parlament. - A 2009-es költségvetés a világválság tudatában készült - válaszolta lapunk kérdésére Ann-Charlott Johansson, a svéd Pénzügyminisztérium titkárságának vezetője. A pénzügyi tervezésben nincs helye semmilyen felelőtlen optimizmusnak. Ellenkezőleg, az egészséges pesszimizmus a teljesülés egyedüli záloga. Ahhoz - mondja a titkárságvezető -, hogy az ember megengedhesse magának a pesszimizmus luxusát, stabil háttér, komoly tartalékok szükségesek. Svédország rendelkezett ezekkel, így aztán a krízisre a költségvetésnek inkább csak a hangsúlyok áthelyezésével kellett reagálnia. (S. P.)

Olaszország. A Berlusconi-kormány által még tavaly nyáron elfogadtatott költségvetési csomag a napokban megrengett a csőd szélén álló Rómának szánt rendkívüli állami finanszírozás ellen tiltakozó északi ligás polgármesterek hatására. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok azt kérdezik, miért nincs még mindig pénz a krízis ellen kibocsátott több mint egymillió szociális kártyán, amellyel a villanyszámlát lehetne kifizetni. A válsággal hétről hétre módosul az olasz költségvetés eredeti váza, s egymást követik a kiegészítő intézkedések: a szerencsejátékok adóemelése, az illegális bevándorlás költségeihez való hozzájárulás a bevándorlókra kivetett adókkal, szociális segély az állását elveszítő 400 ezer dolgozónak. A költségvetés már az új évben is változott. (S. J.)

Németország. A nagykoalíciós kormány konjunktúracsomagjai miatt mindenképpen hozzá kell nyúlni a 2009-es költségvetéshez. Peer Steinbrück (SPD) német pénzügyminiszter már bejelentette a pótlólagos költségvetést, illetve azt, hogy 2011-re valószínűleg mégsem sikerül egyensúlyba hozni a szövetségi büdzsét. A Merkel-kormány által január közepén elfogadott, 50 milliárd eurós második konjunktúraélénkítő csomaghoz a szövetségi költségvetésnek - a bankoknak és a magánbefektetőknek felkínálandó új államkötvények formájában - új hiteleket kell fölvennie. A törlesztéshez külön adósságrendezési menetrendet dolgoznak ki, a hiteleket például a Bundesbank nyereségéből fizetik vissza. Németország az idén még nem lépi át az eurózónának a GDP három százalékában meghatározott államadósság-határát, 2010-ben viszont feltehetőleg belecsúszik az elvben "tiltott zónába", amelyben már ott van Franciaország. (Berlini tudósítónktól)