Vigyék a fát oda, ahol még szegényebbek élnek
Tiszasziget, Szeged, Szentes, Nyírszőlős - néhány település azok közül, ahol az elmúlt másfél-két hétben emberek fagytak halálra saját otthonukban, mert már nem volt mivel, miből befűteniük. A legtöbben a keleti országrészben fagytak meg, de szinte minden megyében történt haláleset a nagy hidegben.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a múlt hét végén negyvenre becsülte az áldozatok számát, az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikáiban viszont ötvenöt fagyhalál szerepelt. Más becslések szerint az áldozatok száma megközelíti a százat. A statisztikák közötti nagy különbségeknek az lehet az oka, hogy gyakorta csak napok, hetek múltán derül ki, hogy pontosan mi okozta a tragédiát, sokszor pedig a hideg csupán közvetve oka a tragédiáknak. Több olyan eset is történt - például Tiszadobon -, amikor idős emberek azért nem jutottak be fűtött házukba, mert rosszul lettek, elestek az udvaron, és nem tudtak fölkelni.
Az utóbbi hetekben "megmozdult az ország". A szociális minisztérium több azonnali intézkedést hozott, így például kibővítették a jegyzők hatáskörét, hogy gyorsabban, hatékonyabban segíthessék a rászorultakat. A gázszolgáltatók ideiglenesen felhagytak a nagy adósságot felhalmozó ügyfeleiknél a gáz kikapcsolásával, a rendőrség, a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem megerősítette ügyeletét, ahogy a szociális intézmények is. A települési önkormányzatok többsége mind hathatósabb megoldásokat keres a tragédiák megelőzéséért. Zalaszentgróton például az önkormányzat - amellett, hogy tűzifaosztásba kezdett - egy bejárás tapasztalataiból okulva úgy határozott: a nyílászárok javításával is segít a rászorultaknak.
Egyénileg is mind többen tesznek eleget Szabó Máté ombudsman nemrég tett felszólításának, és fokozottabban figyelnek elesett embertársaikra. Nagykanizsán például a napokban egyszerre értek egy fűtés nélküli házhoz a mentők, a tűzoltók és a Vöröskereszt helyi szociális munkásai: ugyanis hárman, három szervezetnek jelentették aggodalmukat, hogy egy ideje nem látják a ház tulajdonosát, és füst sem száll fel az épület kéményéből. A kihűléshez közel álló férfit kórházba szállították, már jobban van.
A Pécs melletti Pogányban egy 50 éves rokkantnyugdíjas férfit mentett meg szorult helyzetéből az 1200 lelkes falu öszszefogása. A férfi január 4-ig egy elhanyagolt épületben húzta meg magát, tüzelője nem volt, eltörte a sarkát. A kórházban ellátták, de nem tarthatták bent, így vissza kellett térnie fagyos szállására. A falu fűtött hajlékot biztosított neki az önkormányzat volt orvosi rendelőjében. Azóta ott lakik, s a falugondnoki szolgálat, valamint a helybéliek gondoskodnak étkezéséről, ellátásáról. Egy debreceni ápolónő, Moldován Rita már tucatnyi otthontalannak segített az elmúlt években, most - miképpen fogalmazott - négy "kliense" van. Amit tesz, első hallásra egyszerűnek tűnik: az utcákat járja, s nem hagyja, hogy a hajléktalanok megfagyjanak. Rábeszéli őket, hogy menjenek el vele a nappali melegedőbe, tisztálkodjanak meg, s egyenek meleg ételt. A négy mostani "kliensnek" Moldován Rita személyi okmányokat akar beszerezni az okmányirodában, mert tapasztalata szerint ez az első lépés a talpra álláshoz. Nagyon örül neki, hogy egy volt hajléktalan férfi - akinek ő szerzett papírokat - a napokban arra kérte: menjen el vele albérletet keresni, ugyanis már van munkája.
Noha a lakossági összefogással, egyéni segítséggel több tragédiát is sikerült megelőzni, sokszor minden igyekezet hiábavaló. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt zalai szervezetének vezetője ezt úgy magyarázta: a krízishelyzetnek olyan sokféle oka van, hogy szinte lehetetlen mindre felkészülni. A vészhelyzetek többségéhez azonban Baracskai Józsefné szerint is a szegénység vezet, vagyis, hogy nincs miből tűzifát, szenet venni, gázszámlát fizetni. Ilyenkor a segély, az ingyentűzifa segíthetne - sokszor azonban ez sem jelent megoldást. Egyre gyakrabban találkozni olyan - főként idős - emberekkel, akik szégyellnek segítséget kérni. Eltitkolják szegénységüket, és abban bíznak, hogy egyedül is képesek átvészelni a nehéz időszakot.
A szegénység titkolása, az önérzetesség nem csak Zalában nehezíti meg a szociális munkások helyzetét. Nyíregyházán például alapos felmérés, terepszemle után állíthatták csak össze az ingyentűzifára szorulók listáját, mert sokan megpróbálták eltitkolni nyomorúságukat. Volt példa arra, hogy a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. fával megpakolt teherautóját továbbküldték a rászorulók. Mandabokorban két tanyáról is elküldték a teherautót, mondván, vigyék a fát olyanoknak, akik náluk is szegényebbek. Az egyik érintett azt mondta:
- Mi tudunk gondoskodni magukról. Az udvaron áll még két eperfánk, ha azokat kivágjuk, a jövő telet is kihúzzuk.