Sok érintett csak véletlenül, az interneten bukkant rá, hogy ingatlana szerepel a felügyelőségek listáján. A hatósági eljárás értelmében ezeket a lakóházakat, üdülőket, erdőket és mezőgazdasági területeket árvízveszélyes területté nyilvánítanák, és ezt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be is jegyeznék. A tulajdonosokat a hatóság "az eljárásban érintett nagyszámú ügyfélre tekintettel" levélben nem, csak a polgármesteri hivatalokban kifüggesztett közleményben értesítette.

Az érintett családoknak és számos vállalkozásnak ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földhivatali bejegyzés után érzékelhetően csökkenhet az ingatlanuk értéke, drágábbá válhat a biztosítási díj és a jelzálogalapú hitel.

- Az elmúlt évtized rendkívüli árvizei ismételten ráirányították a figyelmet, hogy az ott lakók egy része, de néha még az illetékes önkormányzatok sem rendelkeznek teljes körű információkkal az árvíz által veszélyeztetett területek elhelyezkedéséről - mondja Láng István, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője, aki szerint az önkormányzatokra gyakran akkora nyomás nehezedik, hogy - noha most is tilos hullámtérben építkezni - mégis kiadják rá az építési engedélyt. - Közös érdekünk, hogy ne építsék be házakkal az árvíz útját, hiszen így nehezebben vonul le az árhullám. Annak, aki árterületen vesz ingatlant, tisztában kell lennie vele, hogy árvízkárra nem kötnek vele biztosítást, és nem az adófizetőknek kellene finanszírozniuk az ártéren építkezők árvíz utáni kárpótlását sem - mondja a főosztályvezető.

A nagyvízi medret az 1956-os jeges árvíz szintje vagy statisztikák alapján jelölte ki a hatóság. Emiatt fordulhatott elő, hogy több településen olyan utcák is rákerültek a nagymeder-térképre, amelyeket az elmúlt évtizedekben soha nem öntött el a víz. A Budapesttől északra fekvő Sződligeten nemcsak a part menti, hanem a településen áthaladó M2-es autópálya túloldalára épült 296 lakóház is felkerült az új térképre.

- Ha a kettes főutat meg tudjuk védeni, márpedig eddig mindig megvédtük, akkor a lakott területre nem jön be az árvíz - jelentette ki Bábiné Szottfried Gabriella, Sződliget polgármestere egy lakossági fórumon, amelyen részt vett két parlamenti képviselő, Bóth János (MSZP) és Harrach Péter (KDNP). A fórumon elhangzott, hogy a nagyvízi meder kategóriába sorolt ingatlantulajdonosok önhibájukon kívül kerülhetnek hátrányos helyzetbe, hiszen korábban belterületen, jogerős engedélyekkel a birtokukban építkeztek.

- Az új besorolás nem teszi kötelezővé sem az államnak, sem az önkormányzatoknak a védekezést a nagyvízi mederben, az árvízvédelem a tulajdonos feladata marad, ez pedig lenullázza az ingatlan értékét - hangzott el.

Sződliget korábban pályázott mobil gátra, de mint a vízügyi hatóságtól megtudtuk, csak azok a területek kerülhetnek ki a nagyvízi meder besorolásból, amelyeknek épített gátjuk van. Épített gát azonban csak ott alakítható ki, ahol az egyszerre több települést is véd. A felszólalók közül többen javasolták, hogy a Dunakanyarban fekvő 25 ezer ingatlan kárpótlása helyett, amelyre becslések szerint kilencmilliárdot kellene költeni, építsenek gátat.

A fórumon Bóth János képviselő, Vác polgármestere bejelentette, hogy levélben már korábban is kérte a rendelet felfüggesztését, a KDNP alelnöke, Harrach Péter pedig elmondta: Szobon az esetek negyven százalékában olyan területeket soroltak fel, "amelyeken emberemlékezet óta nem jelent meg a Duna vize". Bár a Kövizig képviseletében megjelent Tolcsvai Rózsa hangsúlyozta, a veszélyeztetett területek kijelölése az ott élők biztonságát szolgálja, a többórás fórum végén "a tényállás tisztázása miatt" ő is az eljárás felfüggesztése mellett foglalt állást.