Utak a munkához több zsákutcával
Az egymást érő nyilatkozatok ellenére egyetlen fillért sem ad erre az állam, a cég legfeljebb leírhat valamennyit a nyeresége után fizetendő adóból, amiért viszont - legalábbis a jelenlegi helyzetben - irreálisan hoszszú elkötelezettséget kell vállalnia, ha nem teljesít bármit is, büntetőkamattal tetézve. Nem csoda, ha egyre több cég húzza le a rolót, és ezrével bocsátják el az embereket - háborgott lapunknak egy vidéki nagyvárosban immáron húsz éve sikeresen tevékenykedő vállalkozó.
A neve elhallgatását kérő cégvezető januártól új üzletág beindítására készült 200-250 új alkalmazottal. A szolgáltató tevékenység nem járt volna nagy eszközberuházással, viszont nagyon is hiányzó munkahelyeket teremtett volna. Hallván a sok nyilatkozatot 1400 milliárd forintról, átcsoportosításról meg a foglalkoztatás növelésének a szükségességéről, felkeresett egy pályázatmenedzselésre szakosodott céget. Legnagyobb megdöbbenésére azonban kiderült, hogy egyetlen aktuális pályázat sincs, helyette egyedül a fejlesztési adókedvezményt ajánlották neki.
Az adó 80 százalékának fejében hét évre kell garantálnia meghatározott számú munkavállaló foglalkoztatását.
Ha időközben - legyen az akár az utolsó év - bárkit is elbocsát, az adókedvezmény teljes összege késedelmi kamatostul visszajár az államnak.
Ez nem támogatás, hanem humbug! - háborog a miskolci vállalkozó - Az államnak egyetlen fillérjébe sem kerül, hiszen abból a nyereségből kell kevesebbet adóznom, amit én termelek meg. Ráadásul ehhez nyereségesnek kell lenni, ami egy induló vállalkozásnál aligha garantálható. Másrészt ki lát a mai időkben hét évre előre? Most válság van. Később meg választások lesznek, azután talán bevezetik az eurót, közben pedig folyton-folyvást változnak a feltételek.
- Megértem a felháborodását, de a feltételrendszert nem mi állítottuk fel, csak alkalmazzuk - reagál a tanácsadó cég munkatársa. - A fejlesztési adókedvezmény révén a 16 százalékos társasági adó alig 3,2 százalékát kell befizetniük azoknak a cégeknek, amelyek vállalják 75-150 ember hétéves foglalkoztatását. A jelentős közteherfizetés alól való felmentésnek természetesen ára van és ez a folyamatosság. Az államnak ugyanis az az érdeke, hogy ne csupán felvegyék, hanem meg is tartsák a munkavállalókat a cégek. A dolgozók után adót és járulékokat fizetnek a vállalatok, ami költségvetési bevétel. Ha elküldik őket, akkor nem csupán ettől a bevételtől esik el az állam, de a munkanélkülieknek fizetendő szociális támogatások révén újabb kiadása is támad - magyarázza Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki kifejezetten jónak tartja az igénybevétel szigorú feltételekkel való körülbástyázását. - Sokkal nyugodtabban telnének a napjaim, ha minden állami támoga-
tást ilyen felelősen ítélnének oda. A kormányoktól függetlenül nyolc éve létező fejlesztési adókedvezmény intézménye az adószakértő szerint elérte célját.
A kormányzati munkahelyteremtő programokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogja össze. Tájékoztatásuk szerint a kormány foglalkoztatáspolitikájában prioritást élvez a világgazdasági recesszió munkaerőpiacra gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. Ennek érdekében számos intézkedést dolgoztak ki. A napokban indultak útjára a munkahelymegőrző programok összesen 16,7 milliárd forint értékben. Munkáltatók és álláskeresők többek között munkaerő-piaci szolgáltatásra, képzésre, bérköltség-támogatásra, munkába járással összefüggő költségekre, csökkentett munkaidőben való foglalkoztatásra, illetve más munkáltatónál való foglalkoztatásra kérhetnek támogatást. A csoportos létszámleépítés megelőzésére 700 milliót szán az SZMM. A minisztérium reményei szerint ebből 1700-2000 munkahely őrizhető meg. Új munkahelyteremtését célzó pályázatokra - például a távmunka alkalmazásának ösztönzése - 2,25 milliárd forintot költenek az idén.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tevékenységének számos eleme jár munkahelyteremtő hatással - például az exporttámogatási és kereskedelemfejlesztési programok - ám ezek eredményei nem számszerűsíthetők - tájékoztatta lapunkat az NFGM. Közvetlenül a Magyarországon megtelepedő vállalatok beruházásaiban és az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekben érhető tetten a több száz fős foglalkoztatás-bővülés. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében szálláshely létesítésre kiírt pályázat keretében 800 munkahely létesülhet, míg a költségvetési forrásokból decemberben meghirdetett minisztériumi pályázatok közül a roma mikrovállalkozások támogatása révén várhatóan 130-140 új munkahely keletkezik.
Becslések szerint jelenleg 100-150 cég él a fejlesztési adókedvezmény lehetőségével. Alig öt százalékuk tartozik a kis- és középvállalkozások (KKV) körébe. Az adókedvezmény igénybevételének feltételrendszere a nagyvállalatoknak, közülük is elsősorban a multiknak kedvez. Bár számukra egyéni megállapodás keretében további kedvezmény is adható. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének minimális beruházási összege egy-hárommilliárd forint régiótól függően. (Környezetvédelmi beruházásoknál százmillió forint a belépési határ.) Infrastrukturális beruházást nem igénylő szolgáltatóknak elég a foglalkoztatásbővítést és hosszú távú fenntartását garantálniuk. Az újonnan létesülő munkahelyek minimuma - szintén elhelyezkedéstől és cégnagyságtól függően - 15-75-150 fő. Mindezért cserébe maximum 80 százalékkal csökkenthetik a társasági adójukat. Csakhogy a rendeletben több csökkentő tétel is szerepel.
- Vegyünk példaként egy olyan beruházást, amely komoly infrastrukturális beruházás nélkül 150 új munkahelyet teremt - magyarázza Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója. - Ebben az esetben maximum a foglalkoztatottak 24 havi bérköltségének 25-70 százalékát írhatja le az adóból. Ha a példában szereplő cég már az első évben nyereséges és 160 millió forintra rúgó adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor ebből 128 millió forint erejéig érvényesítheti a kedvezményt. A kedvezmény egészen addig vehető igénybe, amíg az évente érvényesített összeg el nem éri az igényelhető maximumot. Ez nyereséges cég esetén akár öt év alatt bekövetkezhet, míg a foglalkoztatási kötelezettség hét évre szól. Ha a foglalkoztatottság a szerződésben vállalt létszám alá sülylyed, a cég elesik a támogatástól, sőt az adókedvezmény címén be nem fizetett összeget kamatostól kell visszafizetnie. Akkor is elesik a támogatástól, ha időközben bizonyos jogcímeken munkaügyi bírságot szabnak ki rá.
A szigorú feltételek miatt jobbára a nagyobb cégek éltek az adókedvezmény lehetőségével. A válság nyomán támadt hitelínség azonban a kisebbeket is ide terelheti. Kölcsön helyett az adókedvezmény terhére fejleszt a társaság, ami akkor is jó üzlet lehet, ha később kamatostól kell visszafizetni a teljes összeget. A régió országaiban mindenütt kisebbek az adóterhek, így mi legfeljebb a kedvezmények és a pályázatok útján szétosztott költségvetési és uniós támogatások révén lehetünk versenyképesek.
A foglalkoztatásösztönzésnek azonban ez csak egy vékonyka szelete - teszi hozzá Essősy Zsombor. - Ennél jóval fontosabbak a beruházásösztönző vagy a munkahelyek megőrzését támogató állami pályázatok, amelyeket a napokban hirdettek meg. Hatásukat azonban jelentősen rontja, hogy a rendszer három eleme közül egyik sem működik tökéletesen. A vállalkozók innovatív beruházási tervek helyett gyenge lábakon álló ötletekkel bombázzák a pályázatkiírókat, az irányító hatóságok - így például a minisztériumok - lassan és gyakorta rosszul célozva írják ki a pályázatokat, míg a pályázatkezelő szervezetek egy része még mindig hivatalként működik, bírál ahelyett, hogy szolgáltatna. Mindezek együttes eredőjeként a cégek ma inkább elbocsátanak, mintsem új munkahelyeket teremtenének.
