A kezdeményezés alapja az a lapunkban megjelent riport, amelyben azt tártuk föl, hogy Sajókazán, e borsodi településen mélyszegénységben élő családok áramlopásra kényszerülnek, s ezért folyamatosan a börtönbüntetés fenyegetettségében élnek. Az egyik érintett kegyelemért fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz.

A filmesek gyűjtéséből befolyó pénz a Szociális Innováció Alapítvány közreműködésével jut majd el az áramlopásért elítélt családokhoz, hogy a szolgáltató által kirótt több százezres, esetenként milliós nagyságrendű büntetéseket kifizethessék, hátralékaikat kiegyenlítsék. Ha ezen felül maradna az adományokból, azt szétosztanák a borsodi szegény falvak között.

Salamon András jól ismeri a térséget, sokat forgatott arrafelé. Ebben az évben pedig szeretne elindítani egy televíziós dokumentumfilm-sorozatot, és egyfajta szociális modellkísérletet. Ebben tizenöt eltérő kulturális hátterű munkanélküli ember venne részt, akik képzést kapnának, majd szociális munkások, pszichológusok segítik őket az újrakezdésben, illetve beindítanak egy közös vállalkozást. A rendező az egész folyamatot rögzíti, és szeretné, ha filmjével bizonyítaná: valódi segítséggel talpra lehet állni.

Eddig a filmes szakma ünnepén nem lehetett találkozni ilyen jellegű kezdeményezésekkel, de a szervezők abban bíznak, hogy e mostani gyűjtés hagyományt teremt. Az adományszerzés jelképe egy filmszalagot formázó sál lesz: a szervezők azt szeretnék, ha divatot teremtene és az "előkelő társaság" tagjai közül sokan hordanák majd. Salamon András azt mondja, már elkezdték a gyűjtést: a filmes gyártócégek, produkciós vállalkozások néhány nap alatt már nagyjából egymillió forintot öszszeadtak.