Vona Gábor az árpádsávos és jobbikos zászlókat lobogtató emberek és a katonai alakzatban álló egyenruhás gárdisták előtt úgy fogalmazott: a gárda egy "legyőzhetetlen eszme", a mozgalom feloszlathatatlan, de ha jogerősen feloszlatja a bíróság az egyesületüket, akkor egy másik egyesület alapítanak, vagy asztaltársaság formájában tovább viszik a Magyar Gárda ügyét.

Morvai Krisztina, a párt európa parlamenti képviselőjelöltje szerint a azért akarják a Magyar Gárdát eltüntetni, mert a "nemzeti ellenállás jelképe" lett. Közölte: visszaveszik az országot azoktól, akik túszul ejtették.

Vasárnap Szabó Máté közleményt adott ki, amelyben érinti a Gárda tevékenységét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ebben leírja, hogy annak idején a sajtóból értesült arról, hogy 2008. június 30-án a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását tárgyaló Fővárosi Bíróság épülete előtt hatvan gárdista sorfalat alkotva akadályozta a járókelőket, és azt a látszatot keltette, mintha tevékenyen részt venne a rend biztosításában. Szabó Máté az ügyben hivatalból vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kért Budapest rendőrfőkapitányától. A főkapitány válasza szerint a Jobbik igazgatója öt nappal a tárgyalás előtt arról tájékoztatta a BRFK-t, hogy a tárgyalás időpontjában mintegy 200-300 szimpatizáns és gárdista várakozik majd a Fővárosi Bírósággal szemben lévő járdán. Így is történt. A sajtótudósításokkal és fényképfelvételekkel ellentétben a rendőrök a helyszínen nem tapasztalták, hogy a gárdisták biztosítási feladatokat láttak volna el és a járókelőket akadályozták volna.

A rendőrségi tájékoztatásból az derült ki, hogy a BRFK nem hozott döntést és nem adott érdemi választ a bejelentésre, tehát nem volt egyértelmű, hogy a bíróság épülete előtti "nem demonstratív jellegű várakozást" miként kezeli. A biztos szerint általában nem jogsértő, ha a rendőrség hallgatólagosan veszi tudomásul a rendezvény bejelentését. A konkrét esetben azonban a jogbiztonság szempontjából aggályos a BRFK hallgatása, mert elmaradt annak vizsgálata, milyen hatással lehet a rendezvény a bíróság munkájára. A jelentés rögzíti, hogy a nyilvános, ugyanakkor mindenféle külső befolyástól, zavarástól mentes bírósági ítélkezés az alapjogvédelem fontos biztosítéka.

A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogának és szabadságának, így a környéken közlekedni kívánók mozgásszabadságának, önrendelkezési jogának sérelmével. A biztos hangsúlyozta, hogy ha a rendőrség a rendezvényt a gyülekezési törvénynek megfelelően biztosítja, akkor megfelelően tájékoztathatta volna például a szervezőt a közlekedés akadályozásával kapcsolatos problémáról és a lehetséges következményekről. Szabó Máté felkérte az országos rendőrfőkapitányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket a bejelentések alaposabb kezelése, továbbá a rendezvények biztosítása érdekében.

A feloszlató határozat ellen tiltakoztak