Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány panaszai és lapunk egy évvel ezelőtti cikke nyomán az Oktatási Hivatal (OH) vizsgálatot indított, majd egymillió forintra büntette a kerepesi iskolát, mert az megsértette az egyenlő bánásmód elvét és a közoktatási törvényt. Ekkora bírságot oktatási intézményre még nem szabtak ki. Kiderült ugyanis, hogy ebben az iskolában megfosztottak tíz gyereket - valamennyien romák - a napi iskolába járás lehetőségétől, így ők csak hetente kétszer mehettek tanulni, és bizonyos tárgyakat, például az informatikát, nem is oktatták számukra. Néhány felsős diákot - a közoktatási törvény által nem ismert - fegyelmi büntetéssel eltávolították addigi osztályaikból. Ők félévenként tehettek osztályozó vizsgát egy teljes tanév anyagából. Így fordulhatott elő, hogy a 2007 januárjában még ötödikes fiú másfél év múlva már ballaghatott a nyolcadikosokkal. Nem nehéz elképzelni, milyen színvonalúak lehettek ezek az osztályozó vizsgák, amelyekről az iskola még csak dokumentációt sem vezetett.

Az OH büntetést kiszabó határozata ellen az iskola fellebbezést nyújtott be, de azt az oktatási miniszter elutasította. Az intézmény azonban a miniszter határozatát bíróságnál kérte felülvizsgálni. Ennek tárgyalása februárban lesz. (Közben az iskolát képviselve az igazgatónő becsületsértésért beperelte Mohácsi Erzsébetet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány vezetőjét, aki az idei tanév nyitóünnepsége kapcsán azt mondta, továbbra is elkülönítenek roma diákokat.)

Az OH bírsággal sújtotta az iskola igazgatónőjét is: ötvenezer forintra büntette tíz gyerek ellen elkövetett szándékos szabálysértés miatt. Czeglédy Beatrixnek megérte fellebbezést benyújtania, ugyanis a Pesti Központi Kerületi Bíróság az eljárást megszüntette ellene. A másodfokon született végzés a következőkkel indokolta az iskola igazgatónőjének felmentését: "bár az adott közoktatási szabályok megszegése megtörtént, az eljárás alá vont személy felelősséget kizáró ok miatt (téves feltevés) nem büntethető. (...) Az eljárás alá vont személy a szabálysértésnek minősülő cselekményt abban a téves feltevésben követte el, hogy magatartása nem volt jogellenes". A bíróság álláspontja szerint az igazgatónő és a tantestület "okkal hihette azt, hogy döntésével az iskolának, a megfelelő magatartású tanulóknak, de a külön oktatott tanulóknak is jót tesz." A végzéssel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Miért csak az eljárás alá vont személy beszámolójára támaszkodott az oktatási ügyekben szakértelemmel nem rendelkező szabálysértési bíróság? Miért nem hallgatta meg az érintett gyerekeket, miért nem rendelt ki szakértőt? Hogy lehet a téves feltevés mentő körülmény, hiszen az iskola igazgatójának munkaköri kötelessége a közoktatási törvény ismerete. A bírói mérlegelés egyszer sem tért ki az iskola felelősségére, "bemondásra" elfogadta, hogy magatartászavaros gyerekekről van szó, miközben korszerű pedagógiai módszerekkel még a problémás, nehéz szociális körülmények között élő gyerekek is bevonhatók a tanuló-oktató munkába.

A bíróság sajtótitkárságáról ezekre a kérdésekre azt a választ kaptuk, hogy a bíró a bizonyítási eljárás során nem csak az igazgatónő személyes vallomására, hanem a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra is támaszkodott. Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje ezzel szemben azt állítja, hogy a bíróság végzését csak az igazgató nyilatkozataira alapozta, és az OH által gyűjtött bizonyítékokat a mérlegelés köréből indokolás nélkül kirekesztette. - Ha a bíróságnak kétségei merültek fel az OH megállapításaival, még inkább érthetetlen, miért nem rendelt ki közoktatási szakértőt az iskolába. Hogy lehet gondatlan az a tanár, aki hetente kétszer enged egyes diákokat iskolába járni, és nem oktat nekik bizonyos tantárgyakat? És változatlanul kérdés, hogy a tíz gyereket érintő ügyben a bíróság miért csak egy esetén foglalkozik a tényekkel? - mondja.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője sem érti a döntést. - A hivatal ebben a tanévben újra kimegy az iskolába, és ellenőrizni fogja, egy év alatt mit tett a vezetés annak érdekében, hogy felszámolja a törvénysértést.

Amikor fény derült arra, mi is zajlik a kerepesi iskolában, és az OH megbüntette az intézményt, Borovszky Tímea, az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának vezetője levélben kereste meg az igazgatónőt, hogy a problémák megoldásához segítséget adhasson. Hosszú idő telt el, mire választ kapott, amelyben elfogadták a felajánlott segítséget. Borovszky hangsúlyozza, egy ilyen súlyos büntetés után nem akarták magára hagyni az iskolát, és ezért három neves oktatási szakértőt kértek fel, akik néhány hónapig együtt dolgoztak a kerepesi tanárokkal. A cél az lett volna, hogy megismertessék velük azokat a bevált pedagógiai módszereket, amelyekkel a nehezebben kezelhető, magatartászavaros, mélyszegénységben élő gyerekeket is be lehet vonni az órai munkába, őket is motiválttá lehet tenni a tanulásban.

- Nem sikerült változást elérni az iskolavezetés hozzáállásában. Az iskola azóta is kihívó lépéseket tesz a visszarendeződésre - foglalja össze tapasztalatait Nyíri András, az egyik szakértő. Szerinte a kudarc egyik fő oka, hogy a válságot kiváltó helyzeteket nem tárták fel, a jogellenes elkülönítésben nem magukat, hanem a gyerekeket tették felelőssé.

Azért, hogy a máshol eredményes módszerek az iskolai munka részévé váljanak, tréningeket, képzéseket tartottak. Közreműködésükkel az olimpiai játékok köré szervezett projekttel zárult a tavalyi tanév. A gyerekek felvonultak, naplókat készítettek, újságokat szerkesztettek, régebbi olimpiákról gyűjtöttek cikkeket, motiváltak és lelkesek voltak.

- Egy talpra állás emlékezetes pillanata lehetett volna. Aztán kiderült, hogy a korábban elkülönítetten oktatott gyerekek közül néhányat nem vontak be a játékba. Pedig az ilyesfajta, úgynevezett projektoktatás célja éppen az, hogy senki se maradjon ki: a gyerekek közösen dolgozhassanak. Amikor rákérdeztünk, miért maradtak ki mégis páran, a tanárok azt válaszolták: "ezt ők úgyse tudnák megcsinálni". Amikor elkezdtük a munkát, a magatartásproblémákkal vádolt gyerekekről azt hittük, kis gengszterek, ön- és közveszélyesek, tönkreteszik a tanórákat. A legfontosabb tapasztalatunk az volt, hogy ezek a diákok nem fértek bele az előzetesen elképzelt "rettenetes gyerek" képbe, és egyáltalán nem voltak kezelhetetlenek. Az óralátogatásokon viszont azt láttuk, hogy bizonyos tanulókat - főleg a kezelhetetlennek titulált roma gyerekeket - eleve úgy szólítják meg: "te erre nem vagy képes" - összegzi élményeit.

- Az integrációs pedagógiai képzés, az "olimpiai projekt" után nem születtek meg azok a vezetői döntések, amelyek a szakmai irányváltáshoz szükségesek - áll a szakértői anyag összefoglalójában. A kudarc másik oka az volt, hogy a fenntartó önkormányzat a szakértők javaslataival és az OH rendelkezéseivel ellentétesen kívánja az iskolát vezetni. Erre a legbeszédesebb bizonyíték a kerepesi képviselő-testület június negyedikén elfogadott határozata. Ebben az áll, hogy létrehoznak egy "túlkoros csoportot", ami a szakmai stáb szerint nem csak pedagógiai tévút, hanem jogszerűtlen is - mondja Nyíri.

De nem csak ez a határozat árulkodik arról, hogy az önkormányzatnak más elképzelései vannak az iskolával kapcsolatban. Franka Tibor polgármester a helyi szociális és gyermekvédelmi rendeletek szigorítását összekötötte az iskolai fegyelemmel: "A gyermekek védelme érdekében javaslom, hogy szeptember 1-jétől a tanuló az első igazolatlan hiányzás után azonnal kapjon az iskola vezetőjétől írásos figyelmeztetést, és amennyiben továbbra is igazolatlan hiányzás történik, az intézmény jelzései alapján a támogatások kerüljenek megvonásra. (...) Ha megszavazzuk az előterjesztett rendelettervezetet, sürgetjük a vonatkozó törvény megváltoztatását is, amellyel, aki figyelemmel kíséri közéletünket tudhatja, hogy a Gyurcsány-kormány és annak illetékes minisztériuma is foglalkozik. A szociális törvény megváltoztatása tehát küszöbön van, rajtunk se múljék".

Az iskola néhány éve új épületszárnnyal gazdagodott, amely pályázati pénzből épült sajátos nevelési igényű gyerekek speciális oktatására. Ebbe a körbe szinte kizárólag romák tartoztak, akiktől azóta megszabadult az iskola. Az új épületrészbe, gyakorlatilag az iskola épületébe, a polgármesteri hivatal költözött. Ezt a lépést Borovszky Tímea és a szakértők is az önkormányzat erődemonstrációjaként értelmezik.

Iskola és polgármesteri hivatal