Kapás a kerekes székben
- Eddig egy hatkilós amur meg egy ötkilós ponty volt a csúcsfogásom - mondja Mesterházy Zsolt, a tavaly létrehozott Mozgássérültek Aktív Egyesületének elnöke, akivel a Herend határában lévő horgásztónál találkoztunk. - Igaz, eddig csak a barátaimmal vagy a rokonaimmal együtt tudtam kijönni pecázni, mostantól viszont akár egyedül is kijárhatok. Nem kell félnem, hogy a kerekes székemmel beleesek a vízbe, mert a mozgássérülteknek kialakított speciális stégen biztonságban vagyok.
A 35 éves herendi férfi 15 éve él mozgáskorlátozottként, miután húszévesen egy autóbaleset vétlen áldozataként eltört a gerince.
Pecázni már gyerekkorától, hétéves kora óta szeretett, és ahogy egyre idősebb lett, a horgászat egyre inkább szenvedélyévé vált, ami a balesete után is megmaradt. A herendi horgászegyesület tagjainak sokáig fel sem tűnt, hogy mennyivel nehezebb kerekes székben ülve halakat fogni.
Egészen addig, amíg az egyesület vezetői - Jánszky László elnök és Glück László titkár - meg nem nézték a Korlát című filmet. A szintén herendi Nagy Kálmán által készített játékfilm Mesterházy Zsolt történetét mutatja be, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy milyen nagy mértékben megváltozik az élete annak, aki egyik napról a másikra kerekes székbe kényszerül.
- A helyi művelődési házban tartott filmvetítés után megkerestek a horgászegyesület vezetői, és felajánlották, hogy a tagok összefogásával kialakítanak a tavon egy speciális stéget - mondja Mesterházy Zsolt. - Nagyon sokan segítettek: volt, aki a faanyaggal, más a szerszámokkal, akadt, aki az összeszerelésnél. Hárman vagyunk mozgássérültek a herendi horgászegyesületben. Nagy ajándékot kaptunk a társainktól.
De talán nem véletlenül.
Mesterházy Zsolt ugyanis ma már igazi közéleti ember, akit egész Veszprém megyében sokan ismernek. Nem volt mindig így, hiszen az autóbalesetet követően sokáig begubózott. Leszázalékoltan megpróbált ugyan visszatérni az eredeti szakmájához - korábban porcelánfestőként dolgozott a herendi manufaktúrában - de kerekes székben már nem tudta ugyanazt nyújtani, mint a baleset előtt, és mozgássérültként nem is érezte jól magát a régi munkahelyén.
- Évekig a négy fal között éltem, és magamban azon bosszankodtam, hogy mennyire nem tudok egyedül közlekedni a kerekes székemmel, mert alig találni akadálymentesített intézményeket, éttermeket, sportlétesítményeket - mondja Mesterházy Zsolt. - Aztán rájöttem arra, hogy nekünk, sérült embereknek kell összefognunk, hogy egyrészt értelmet adjunk az életünknek, másrészt keressük a kapcsolatot az egészséges társainkkal.
A herendi fiatalember az elmúlt években családot alapított, elvégezte a székesfehérvári Kodolányi főiskola szociális munkás szakát, tavaly óta mesterképzésre jár az ELTE szociálpolitika szakára, és egy évvel ezelőtt létrehozta a Mozgássérültek Aktív Egyesületét. A szervezetnek jelenleg harmincöt tagja van, jórészt Veszprém megyében élő kerekes székesek. Az egyesületi tagok számos közös programot szerveznek, amelyekre általában egészséges rokonaikat és barátaikat is meghívják.
- Olyan kirándulóhelyeket keresünk, amelyek akadálymentesek, olyan járműveket használunk, amelyek kézzel is irányíthatók. Még a Balatonon is tudunk vitorlázni egy speciálisan átalakított vitorlás fedélzetén - mondja Mesterházy Zsolt. - Lejárunk az általunk is használható ajkai sportlőtérre, hetente játszunk kerekes székes kosárlabdát, nyáron sátortáborba megyünk. Tizenhárman váltottunk bérletet a székesfehérvári színházba, a hozzánk legközelebb lévő akadálymentesített teátrumba.
Az egyesület tagjai rendszeresen eljárnak Veszprém megyei általános és középiskolákba úgynevezett Esélyórákat tartani, amikor azt mutatják be a diákoknak, hogy milyen egy mozgáskorlátozott élete.
Egyre többször fordul elő, hogy az állam és az önkormányzatok által elvégzett akadálymentesítéseken kívül egy-egy speciális helyzetben kisebb közösségek segítenek a kerekes székeseknek - mondta Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke, aki szerint sok esetben - az intézményi lehetőségek hiányában - pusztán odafigyeléssel és összefogással is enyhíthető a pénzhiány. A jó példák között említette, hogy a Budapest környéki parkerdők kirándulóútjain megszüntették a szintbeli különbségeket, valamint lehengerelték a zúzott kövekből épített turistautakat, de hasonló akadálymentesítésre készülnek a közeljövőben a Tisza-tó környékén is. Hegedűs Lajos szerint említésre méltó a Pilisben kialakított speciális erdei iskola, valamint a szentendrei skanzen is, amit a közelmúltban tettek járhatóvá a mozgássérültek számára.
