Tovább tiltakoznak az afgánok
Órákon át tárgyalt a debreceni menekülttáborban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője az afgán menekültekkel csütörtökön. Délután berekesztették a megbeszélést, a hivatal álláspontja szerint "félsikerrel".
A harminc menekült, köztük nők és gyerekek, szerda délután kezdett éhségsztrájkba a budapesti Szent István-bazilikában. Az apát bezárta a templomot, majd hívta a rendőröket, akik kordonokkal vették körbe a Bazilikát, és értesítették a hivatalt. Néhány órás megbeszélés után a menekülteket az idegenrendészet buszával visszavitték a debreceni táborba. Nem ez volt az első ilyen akció: tavaly júniusban öt afgán menekült a debreceni menekülttáborban felmászott a 30 méter magas átjátszótorony tetejére.
- Értjük egymás álláspontját, csak nem tudjuk elfogadni - mondja Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója. Ő tárgyalt a Bazilikában és a táborban is a menekültekkel. Az afgánok menekültstátust szeretnének jelenlegi, úgynevezett befogadotti státusuk helyett. Azt mondják, hogy menekültstátusban tudnának munkát vállalni, gyerekeik járhatnának iskolába, családtagjaik is idejöhetnének Magyarországra, ők pedig kaphatnának útlevelet. Ördög István szerint a lényeg ez utóbbi, mert a többi kérésük menekültstátus nélkül is teljesülhet.
- Munkavállalási engedélylyel, ha magyar állampolgárnak nem kell az állás, vállalhatnak munkát Magyarországon, a gyerekek most is iskolában tanulnak, a családtagok pedig, ha biztosítva van a szállásuk és a megélhetésük, meglátogathatják őket - állítja. Útlevelük viszont valóban nincs. Az igazgató hozzátette: ez a legfontosabb az afgánoknak, mert többségük Nyugat-Európában szeretne dolgozni, ezt nem is titkolják. Csakhogy ezt a hivatal nem adhatja meg, főleg nem "zsarolásnak engedve". Menekültstátusú ugyanis nagyon szigorú kritériumok alapján lehet valaki, ezt az összes kérelmező körülbelül öt százaléka kapja csak meg. Ördög István kiemelte: így az afgán menekültek a többiekhez képest jogtalan előnyhöz jutnának.
Mivel egyik fél sem engedett, a menekültek kijelentették, hogy további demonstrációkat szerveznek. Igaz, a hivatal kérésére azt megígérték, hogy ezeket előre bejelentik a rendőrségen. - Ha változik a hozzáállásuk, köthetünk ésszerű kompromisszumot, egyelőre azonban ez nem sikerült - tette hozzá az igazgató, aki bízik abban, hogy folytatódnak a tárgyalások az afgánokkal, bár azt még nem tudja, hogy mikor.
- Nem csodálkozom a történteken - mondja Szász Ildikó, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa. Szerinte a menekülteknek nincs más eszközük, hogy érdekeiket érvényesítsék, ezért vállalkoznak ilyen akciókra. Tapasztalataik szerint nem a tábori körülményektől, hanem a bizonytalanságtól szenvednek a legjobban. - Hónapokig, évekig várnak a státusra, miközben egyre kilátástalanabbnak érzik a helyzetüket - mondja a programvezető. Szász Ildikó szerint tovább rontott a helyzeten, hogy a tavalyi év elején megváltoztatták a szabályokat, és létrejött a korábbitól eltérő tartalmú befogadotti státus, ami "rosszabb" a menekültstátusnál. Ezzel ugyanis nem lehet olyan könynyen munkát vállalni, mint korábban, és nem lehet utazni sem, csak legálisan az országban tartózkodni. Jó néhányan vannak, akiknek volt munkájuk, de a szabályozás megváltoztatása után elveszítették. Hozzátette: nem mindig egyértelmű, hogy ki és miért kap menekült vagy csak befogadotti státust. Az is előfordulhat, hogy két, ugyanabból az országból, hasonló körülmények közül érkező menekült közül az egyik ezt, a másik meg azt a státust kapja.
- Emiatt persze egyre feszültebbek lesznek, pszichés betegségeket fedezünk fel rajtuk - mondja. Hogy miért épp az afgánok vállalkoznak ennyire látványos akciókra, arról Szász Ildikó csak találgatni tud. - Náluk erősebb a közösségi érzés, sokkal inkább képesek összefogni, mint mások - mondja. Szerinte csak azzal lehet elejét venni az ilyen és hasonló megmozdulásoknak, ha a hatóságok gyorsan és egyértelműen közlik a menekültekkel, hogy mire számíthatnak.
Magyarországra a legtöbb menekült Koszovóból és Szerbiából érkezik, státust azonban a legnagyobb arányban a szomáliai és az iraki menekültek kapnak.
