Gondok a jelzőrendszeres segítségnyújtásban
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hiába jár alanyi jogon a rászorulóknak, egy új rendelet értelmében vagy
vissza kell vennünk egy részüktől a készüléket, vagy csalnunk kell a számokkal, ha nem akarunk elesni az állami támogatástól - mondta felháborodottan Bezeréti Katalin, a balatonföldvári kistérség elnöke. Hozzátette: szerinte alkotmányossági aggályokat vet fel a kialakult helyzet, amit ha nem orvosolnak sürgősen és visszamenőleges hatállyal a jogalkotók, akkor - több kistérséggel együtt - az AB-hez fordulnak.
A szociális ellátásokról szóló, 1993-as törvény teremtette meg a lehetőséget a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetésére, amivel jórészt egyedül élő, egészségi állapotuk vagy a körülményeik miatt rászoruló, de sa-ját maguk ellátására képes idős emberek éltek. Az ellátást megszervező kistérségek többsége külső szolgáltatóval kötött szerződést a feladatra, a költségeket állami normatívából fedezve.
Az új rendelet szerint a jelzőrendszert csak az működtetheti, akinek van engedélye házi segítségnyújtásra is, a jelzőkészüléket kapók száma pedig nem haladhatja meg a házi segítségnyújtásban részesülők számának háromszorosát.
Lőrinczné Kiss Ilona, a kaposvári kistérség elnöke arról számolt be: ugyan nem látják az előnyét, de kisebb-nagyobb nehézségekkel teljesíteni tudták a jelzőrendszer-működtetésben megkövetelt változtatást. Amiatt viszont, hogy a házi segítségnyújtásban részesülőknek csak a háromszorosa kaphat jelzőkészüléket, a balatonföldvári kistérségben 200- 300, a balatonlelleiben 150-180, a kaposváriban pedig 30-40 rászorulótól kellene visszavenni a jelzőkészület, ami pedig életet menthet, és a legolcsóbb ellátási forma.
A somogyi kistérségek már korábban jelezték a szociális tárcának, hogy nem értenek egyet a készülő rendelettel. Most soron kívüli törvénymódosítást kérnek az ügyben. Szeretnék azt is elérni, hogy ne csak 10 ezer feletti lakosságszám esetén legyen kötelező és támogatható a jelzőrendszeres segítségnyújtás bevezetése, hiszen erre az ellátásra leginkább a tanyákon, kis falvakban élőknek van szükségük.
A szociális tárca sajtótitkársága kérdéseinkre válaszolva kifejtette: az ellátásban azért volt szükség változtatásokra, mert több esetben nehézségeket okozott, hogy különböztek a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fenntartói. Ami a jelzőrendszeres ellátottakra vonatkozó létszámkorlátozást illeti, az új rendeletet felülvizsgálták, módosítása az első negyedévben várható. A várható módosítás szerint a házi segítségnyújtásban részesülőknek nemcsak a háromszorosa, hanem a kilencszerese juthat majd jelzőkészülékhez egy-egy ellátónál.
Szenet szeretettel
Szerdai lapunkban beszámoltunk egy, a fagyhalál küszöbére jutott miskolci párról. Az utolsó kerítésoszlopjait eltüzelő Zelnik Istvánnénak és Buri Györgynek két olvasónk összesen tizenöt mázsa szenet vett, amit még szerda este ki is szállítottak. Kreffly Gábor, a Vöröskereszt miskolci intézményvezetője szerint olvasóink adománya nélkül hajléktalanszállóra kényszerült volna az idős pár. (R. T.)