Gyilkosság történt, nem pénzmosás
Szó nincs második Zuschlag-ügyről - ezt hangsúlyozta a Népszabadságnak és az MTI-nek adott interjújában Weszelovszky Károly, a csepeli kettős gyilkosság színhelyeként elhíresült Csepel-sziget Készségfejlesztő Általános és Középiskolát fenntartó Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Weszelovszky határozottan cáfolja azokat az általa rosszhiszeműnek és minden alapot nélkülözőnek nevezett találgatásokat, amelyek szerint az alapítványt esetleg pénzmosásra, netán a helyi szocialisták pártfinanszírozására hozták volna létre, vagy abból a célból működtetnék.
- Két talpig becsületes ember tragikus haláláról van szó - mondta az elnök, aki Takács József intézményvezető személyében régi jó barátot veszített el. Ennél is többet veszített Papp László halálával, akit egyéves kora óta nevelt.
Az elnök visszautasítja a feltételezett politikai motívumokat. Mint mondta, egyik kurátor sem tagja egyetlen pártnak sem, miként Papp László sem volt soha párttag. Takács József is egyéniben, függetlenként jutott be a csepeli képviselő-testületbe, az MSZP-frakció csak néhány hónapja kérte fel arra, hogy üljön a soraiba.
Weszelovszky Károly élete egyik legnagyobb tévedésének és csalódásának nevezte az egyik feltételezett elkövető, Deme Gábor alkalmazását. De, mint mondta, a kuratórium csak Takács József kinevezéséről döntött, a 40 fős tantestület összeállításában és a szakmai igazgatóként tevékenykedő Deme felvételében intézményvezetőként szabad kezet kapott. A másik elkövető, a portásként - és nem biztonsági őrként - alkalmazott Kun Tamás álláshirdetés révén került az iskolába, szó nincs arról, hogy a csepeli rendőrség protezsálta volna be. Az sem igaz, hogy segédoktató volt. Büntetett előélete csak a gyilkosság után derült ki, hiszen portásnak vették föl, így nem kértek tőle erkölcsi bizonyítványt.
Az iskolát halmozottan hátrányos helyzetű, a hagyományos oktatásból már kiesett, főként 17-18 éves, nehezen kezelhető diákoknak hozták létre, körülbelül a 70 százalékuk cigány származású. Ők - mondja a kuratórium elnöke - arra kapnak náluk esélyt, hogy befejezzék az általános iskolát, majd szakmát szerezzenek. A létszám a jelenlegi 620-szal elérte az iskola kapacitásának határát. Ez a 2006-osnak a háromszorosa, de a dél-budapesti és a közigazgatási határon túli régióban hiánypótlónak számító tanintézet igen népszerű.
Weszelovszky Károly azt állítja: a diáklétszámmal lehetetlen manipulálni, minden tanulónak van az állam által nyilvántartott statisztikai azonosítója, a diák és az utána felvett állami normatíva "mozgása" nyomon követhető. Az iskola - az ország más alapítványi tanintézeteivel együtt - tavaly novemberben átesett egy pénzügyi revízión. Az ellenőrök csak egyetlen, kisebb szabálytalanságot találtak, ezért az iskolának hárommillió forintot kellett visszafizetnie.
Az iskola működtetése nagyjából nullszaldós, évente 120-130 millió forint normatívából gazdálkodnak. A itteni pedagógusok egyetlen fillérrel sem keresnek többet, mint közalkalmazott kollégáik. A kurátorok sem pénzt, sem költségtérítést nem kapnak. Az alapítvány az elmúlt hat évben mindösszesen egymillió forint pályázati pénzt nyert. Arra a kérdésünkre, hogy fönn lehet-e tartani 120-130 millió forintból egy ilyen intézményt, a kuratórium elnöke a leghatározottabb igennel válaszolt. A pályázásért egyébként - tette hozzá Weszelovszky Károly - Deme felelt, de ő másfél éves ténykedése alatt egyetlen forintot sem szerzett. Ellenkezőleg, csak elvitt - a mostani becslések szerint 5-6 millió forintot.
A sikkasztásra Takács József és Papp László derített fényt tavaly decemberben, miután Deme és a gazdasági igazgató, a jelenleg állásából felfüggesztett Kovács Ildikó nem tett eleget beszámolási kötelezettségüknek. Az alapítvány belső vizsgálatot indított, s ennek végén választás elé állította Demét: ha visszafizeti az összeget, tovább dolgozhat tanárként, esetleg közös megegyezéssel távozik, vagy elbocsátják. Azért nem jelentették fel, mert január 6-án egy utolsó, peres eljárás előtti egyeztetésen Takács Józsefnek ígéretet tett az összeg visszafizetésére.
Weszelovszky Károly megjegyezte: Kun Tibor minden egyeztetésre elkísérte Demét, szinte úgy viselkedett, mintha a testőre volna. Az elnök szerint érthetetlen, a portás hogyan keveredett az ügybe, ugyanis teljesen a sikkasztáshoz nem volt köze, és föl sem merült az elbocsátása. A Blikk által megszellőztetett hangfelvételrészlet hitelességében Weszelovszky Károly kételkedik, mégpedig azért, mert szerinte sántít az a "holnap egy kávé mellett folytatjuk" fordulat, amellyel Deme a gyilkosság előtti pillanatokban elbúcsúzott Takács Józseftől. Deme ugyanis soha nem kávézott.
