Szentesen újra vágnak
Hétfőn újraindult a hízottbaromfi-vágás a Hungerit Zrt. szentesi üzemében. A vágósort - mint arról lapunkban hírt adtunk - tavaly augusztusban állították le, miután a Négy Mancs nevű, bécsi székhelyű állatvédő szervezet feketelistára tette a céget. A szervezet a propagandaanyagaiban azt kifogásolta: kényszertöméssel érik el, hogy a libák mája a kívánt nagyságra növekedjék. A magyar baromfiipar képviselői már akkor is úgy vélték: konkurens élelmiszercégek érdekeit szolgálhatja a Négy Mancs akciója. Annál is inkább, mivel a szervezet rendre azt ajánlgatta közönségének: vegyenek inkább német baromfiterméket. A német nyelvterületen működő áruházláncok le is vették a polcaikról a Hungerit áruit. Nemcsak a hízott baromfiból készült termékeket, hanem mindegyiket. Ez többmilliárdos árbevétel-kiesést okozott a cégnek.
- A Négy Mancs képviselői azt ígérték: ha leállítjuk a hízott baromfi vágását, akkor levesznek bennünket a feketelistáról - mondja Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója és többségi tulajdonosa. - Az ígéretüket azonban nem tartották be. Közben a magyar parlament hungarikummá nyilvánította a hízottliba-májat. Onnantól kezdve e termék megvédése nemcsak a gyártó, hanem a magyar kormány feladata is.
Krausz Jánosné, a Hungeritnél működő szakszervezet titkára szerint csaknem 200 dolgozónak kellett az ősz folyamán távoznia a cégtől.
- A cég vezetői igyekeztek megtartani a legtapasztaltabb, régi dolgozókat. A májüzemből a legjobb munkásokat átcsoportosították más munkahelyekre - mondja a szakszervezeti titkár. Az elküldöttek közül néhányan találtak más munkát, a többieket pedig nemrég értesítették, hogy visszavárják őket.
- Az állatvédők támadása azért okozott olyan nagy kárt a magyar baromfiiparban, mert az ősszel már a gazdasági válság hatását is érezni lehetett - magyarázza Kreizinger Ferenc, a magyarbánhegyesi baromfitelep vezetője. - A magyar víziszárnyas-termelés 80 százalékát eddig a német és az osztrák piacon adták el. A magyar ember válság idején a rezsiköltségen kezd spórolni - a németek és az osztrákok inkább a hasukon. A szabálytisztelő németekre igenis hatott az állatvédők propagandája: ha mégis vettek libát, akkor az Lengyelországból származott, ahol német befektetők nemrég hatalmas baromfifarmokat létesítettek.
Kreizinger Ferenc is úgy látja, valójában konkurens érdekeket szolgálhat a Négy Mancs, hiszen miután a szervezet magyarországi munkatársai levették a Hungerit nevét a "feketelistáról", a bécsi vezetőség azonnal visszarakta. Nemcsak az a baj, hogy több német áruházlánc nem forgalmaz magyar baromfit, hanem akik vásárolnak magyar árut, azok is sokkal kevesebbet adnak érte. Ma Magyarországon is már ezer forint alatt lehet libacombot vásárolni - tavaly augusztusban még 2000 forint fölött volt az ára.
Kreizinger Ferenc úgy látja: a tavaly nyáron és ősszel termelésbe állított hízott baromfit levágták, de a feldolgozók vagy nyomott áron tudták eladni, vagy még ma is ott áll a hűtőikben. Ennek az lesz a következménye, hogy idén kevesebb élőállatot vásárolnak föl, és kevesebbért. Az élelmiszeripar hatalmas forgóeszköz-hiteleket használ: a pénzügyi válság miatt a bankok mostanában dupla ingatlanfedezetet követelnek, vagy egyáltalán nem adnak hitelt a kockázatosnak tartott libatartásra. Kreizinger Ferenc attól tart: a Zalabaromfi után idén újabb baromfi-feldolgozók kerülhetnek csődbe. Minden felvásárlóhoz a baromfitartók széles köre kötődik, ők is jövedelem nélkül maradhatnak.
Magyar József is látja a piaci helyzetet, ő azonban bizakodik. Ha a magyar állam hajlandó fellépni a német és az osztrák közvélemény előtt az immár hungarikummá lett magyar libamájért, akkor javítható a magyar baromfiáruknak a Négy Mancs által keltett rossz híre. Új piacokat is meg lehet hódítani: a volt szocialista országokban például van már erre vásárlóerővel rendelkező vevőkör. Az árak pedig hol jobbak, hol rosszabbak: jelenleg sem annyira alacsonyak, hogy ne érné meg csinálni.
Megkérdezem Magyartól, az, hogy hungarikummá nyilvánították a libamájat, megvédi-e a termelőket attól, hogy egyes hírek szerint 2012-től meg kell szüntetni mindenféle kényszertömést az Európai Unióban. Magyar József szerint csak az egyedi ketreces tömést kötelező abbahagyni, de Magyarországon eddig is csoportosan tartották a hizlalt libákat, és nagyobb mozgásteret adtak az állatoknak. Megfelelő tartási körülmények között 2012 után is lehet libát tömni.
- Most, hogy újraindítottuk a vágósort, visszahívjuk minden volt dolgozónkat és beszállítónkat, mert nem növelni, hanem enyhíteni szeretnénk a válságot - mondja végezetül Magyar József. - Bizakodom, hogy a baromfitermékekre ezután is lesz kereslet - hiszen enni a legnagyobb válságban is muszáj.
