A gazdasági válság tovább erősítheti az etnikai konfliktusokat Kelet-Közép-Európában - egyebek közt erre figyelmeztet legfrissebb elemzésében a Political Capital (PC). A kutatóintézet "kockázati figyelmeztetése" szerint ugyanis a válság kiemelten sújtja azokat a szektorokat - építő- és feldolgozóipar -, ahol a többségében alulképzett roma lakosság egy része el tudott helyezkedni. Ennek következtében tovább növekedhet az így is kiemelkedően magas (Magyarországon 70, Csehországban 90 százalékosra becsült) roma-munkanélküliség, ami konzerválhatja a romák társadalmi kirekesztettségét, tovább élezheti a roma és nem roma lakosság közti feszültségeket.

A PC arra is felhívja a figyelmet, hogy az egzisztenciális félelmek meggyőzőbbé tehetik a problémákért a kisebbségeket felelőssé tévő, szélsőséges politikai retorikát. A válság kapcsán mindenhol feléledő elosztási viták is sok esetben etnikai színezetet kapnak, és az állami segélyezésre szoruló romák ellen irányulnak.

A PC szerint hazánkban, illetve a térség többi országában már jelenleg is tapasztalható a radikális, szélsőjobboldali, romaellenes, rendpárti szervezetek erősödése.

A térségben erősebbé és látványosabbá váló etnikai konfliktusoknak ugyanakkor nem maguk a szélsőséges szervezetek a legfőbb okai - hiszen a társadalmi probléma gyökerét a romák alacsony integrációja, a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek, illetve az állami szervekben megrendült állampolgári bizalom jelenti. Ezek a kelet-közép-európai országokban általánosnak tekinthető érzületek alakítják és termelik újra a problémákra gyors és radikális megoldást kínáló politikai szervezetek és irányzatok iránti igényt - olvasható az elemzésben. Magyarul: a szélsőséges szervezetek létező társadalmi igényt szolgálnak ki, és nem maguk teremtettek egyet. A romákkal szembeni szimbolikusan agresszív fellépéseikkel azonban jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az előítéletek etnikai erőszak formájában jelenjenek meg.

Ezzel kapcsolatban alighanem a legriasztóbb adatsor a demokráciába vetett bizalommal kapcsolatos. Kiderült ugyanis, hogy az EU tagállamai közül csak Bulgáriában elégedetlenebbek az emberek a demokrácia működésével, mint hazánkban, az EU-átlaghoz képest pedig majd kétszeres eltérés mutatható ki. Ennél valamivel jobb a helyzet, ha a rendőrségbe vetett bizalomról van szó - sőt a közkeletű vélekedéssel szemben, Kelet-Közép-Európa országai közül Magyarországon bíznak leginkább az erőszakszervezetekben (bár az átlag inkább semlegesen vélekedik). A közbiztonságot sem tartjuk annyira rossznak, mint a térség többi államában (csak Lengyelországban látják rózsásabbnak a helyzetet, de ezen a téren például Hollandiát is lepipáljuk).

A meglévő félelmek, előítéletek, a növekvő bizalmatlanság egyik eredőjeként az elemzés a megoldatlan szociális problémákat nevezi meg. Ez a térség egyik legnagyobb politikai kudarca a tanulmány szerint. A szélsőséges szervezetek jövője nagyban függ attól, hogy a demokratikus pártok és az alkotmányos intézmények milyen választ adnak a problémákra, például a roma integrációra, a romló közbiztonságra vagy a segélyezési rendszer anomáliáira. Amennyiben a térség parlamenti pártjai fel tudnak lépni az össztársadalmi problémák megoldása érdekében, az jelentősen szűkítheti a radikálisok érvényesülési lehetőségét. A PC azt is vizsgálta, hogy a radikálisokkal szembeni fellépésnek milyen hatásai lehetnek. Mint írják, az elmúlt két hónapban több radikális szervezetet tiltottak be Kelet-Közép-Európában (a Magyar Gárda Egyesületet, a Cseh Munkáspártot, illetve a Szlovák Testvériséget). Ha e téren következetes marad a jogalkalmazói gyakorlat, akkor már középtávon is visszaszorulhat a radikális retorika. Ugyanakkor a tiltás nem szünteti meg automatikusan az ilyen szervezetek tevékenységét és az általuk generált kockázatot. Sőt "a betiltott szervezetek féllegális vagy illegális formában is tovább létezhetnek a jövőben. A politikai és a jogi normáknak való megfelelési kényszer megszűnése, illetve a nyilvánosság ellenőrző szerepe alóli részleges felszabadulás a tagság további radikalizálódását eredményezheti."