A vasárnapi és a hétfői események alapján nyilvánvaló, hogy senki nem készült fel a szigorúbb uniós levegővédelmi normák alkalmazására. A tájékoztatási és a riasztási küszöbértékek ugyanis tavaly ősszel jelentősen módosultak. Korábban csak akkor kellett intézkedni, ha a levegőben a kén-dioxid és a szálló por mennyisége együttesen meghaladta a köbméterenként ötszáz mikrogrammot, ilyen mértékű szennyezettségre viszont jó ideje nem volt példa. Ennek egyik oka, hogy a kén-dioxid-kibocsátás a környezetkímélőbb üzemanyagok elterjedése, illetve a hagyományos fűtési módok visszaszorulása miatt nagyjából megszűnt. A másik pedig a nagyvonalúan meghatározott határérték volt.

Az új közösségi szabályozás viszont igen szigorú, és azt Magyarország tavaly elsőként vette át. Azt azonban nem mérték fel, hogy mit jelent, ha már köbméterenként 75 mikrogrammnyi szálló por esetén életbe lép a tájékoztatási kötelezettség, száz mikrogrammnál pedig szmogriadót kell elrendelni. Pedig a korábbi adatok is figyelmeztettek rá: például a fővárosban több ponton számolni kell azzal, hogy évente ötven-hatvan, de néhol akár száz olyan nap is lehet, amikor a légszennyezettség mértéke az új határértéket túllépi. "Benne volt a levegőben", hogy az eddig csak elméletben létező szmogriadó valóságos lesz.

Ennek során kiderült, hogy hiába rendelt el vasárnap forgalomkorlátozást a főpolgármester, a rendőrség szankciók híján tehetetlen. Ezt mindenki gyorsan be is ismerte, ám arról, hogy mi lesz a megoldás, senki nem kívánt nyilatkozni.

Kormányzati körökben egyelőre csupán azt erősítették meg, hogy gőzerővel dolgoznak olyan jogszabály-módosításon, amely lehetővé teszi a szmogriadó rendelkezései ellen vétők szankcionálását.

Döntés kérdése az is, hogy a szabálysértési eljárást a rendőrség vagy az önkormányzati jegyzők folytassák-e le. Miután a szmogriadó elrendelése települési hatáskör, vélhetően ez utóbbi megoldást választják.

A meteorológusok előre látták a bajt

A meteorológusok már a múlt hét közepén jelezték, hogy a levegő szennyezettsége meghaladja majd az egészségügyi határértéket - mondta lapunk kérdésére Aigner Szilárd meteorológus. A szakemberek tehát többé-kevésbé képesek előre jelezni azt is, ha valamilyen intézkedésre lenne szükség.
- Egyébként nagyjából minden tizedik téli napon számítani lehet arra - fogalmazott -, hogy az időjárási viszonyok kedveznek a szmog kialakulásának.

Némi egyszerűsítéssel: a Kárpát-medence egy nagy tál, és ha abban tartósan hideg légpárna alakul ki - tehát nincs szél, és megszűnik a függőleges irányú légáramlás -, a szennyező anyagok koncentrációja a földközeli légrétegben jelentősen nő. Ilyenkor a levegő minősége igen gyorsan, szinte kiszámíthatatlanul romlik. Ez a szituáció jellemzően tartósan hideg, felhős, ködös időben alakulhat ki. Ekkor a nap nem melegíti a talajt, és a föld közelében fagypont alatt marad a hőmérséklet, míg ezer méter körül már fagypont fölé emelkedik.

- Mától országszerte esős-havas idő várható, és ez kedvező hatással lesz a levegő minőségére - hangsúlyozta Aigner.

Mérhetetlen tartomány?