A kevés szavazó a Jobbiknak kedvez
Feljutott a dobogóra vasárnap a ferencvárosi időközi országgyűlési képviselő-választáson a Jobbik: a szélsőségesek a "győztes" Fidesz és az MSZP mögött végeztek, maguk mögé utasítva az SZDSZ-t. A voksolás ugyan érvénytelen volt (a szükséges 50 helyett csak 25 százalékos volt a részvételi arány: alig nyolcezren mentek el szavazni), de Kiszelly Zoltán politológus szerint ezzel együtt is érdekes következtetéseket lehet levonni az eredményből. Elsősorban azt, hogy a 8,5 százaléknyi szavazatot begyűjtött - fegyelmezett tagsággal rendelkező - Jobbiknak kedvezett leginkább az alacsony részvételi arány, illetőleg a jó mozgósítóképességgel rendelkező Fidesznek. Alighanem a radikálisok, illetve a nyugdíjasok mehettek el a legnagyobb arányban szavazni - vélekedett Kiszelly Zoltán. Másfelől az alacsony részvétel a két nagy párttól való elfordulást jelzi, ami a Jobbik retorikájában is hangsúlyosan szerepelt ("kétszínű - egy párt", "a kisebbik és a nagyobbik rossz").
Az emberek egyre inkább úgy érezhetik, hogy az MSZP, illetve a Fidesz leginkább csak egymással van elfoglalva az átlagemberek problémái helyett. Ezért nem sikerült megszólítaniuk a választókat, a Fidesz is csak a saját törzsközönségét tudta mozgósítani - az MSZP azt sem, bár az országos hatalmi viszonyokat illetően a választásnak számukra nem volt különösebb tétje. A Jobbiknak viszont volt, és a választási botrányok kirobbantásából is profitáltak, hiszen sikerült átemelniük az országos médiába a párt nevét, s mindezt a karácsonyi uborkaszezonban. Még az SZDSZ-t is sikerült belekeverniük a hamisítási botrányba, az pedig leginkább a liberális szavazókra hathatott negatívan, hogy a botrány nyomán a helyi választási bizottság SZDSZ-es delegáltja lemondott tisztségéről, amit akár beismerésként is értelmezhettek a választók. Az SZDSZ így még a begyűjtött ajánlószelvényeknél is kevesebb szavazatot kapott - igaz, ez a Jobbikra, a humanistákra és a Munkáspártra is érvényes.
Arra a kérdésünkre, hogy a Jobbik valóban harmadik erővé vált-e, ahogy elnökük, Vona Gábor hirdeti, Kiszelly azt válaszolta: ha két hét múlva is a harmadik helyen végez a párt, akkor a köztudatba bizony ez fog beégni - függetlenül a voksolás érvényességétől. Ezek után (az európai parlamenti választásokon) ráadásul már nem a létjogosultságukat kell bizonygatniuk, ellentétben az eddig a harmadik helyért küzdő MDF-vel, illetve az SZDSZ-szel, hanem immár a programjukról is beszélhetnek.
Ugyanakkor - tette hozzá a politológus - hazánkban is megismétlődhet a franciaországi Le Pen, illetve a romániai Vadim Tudor forgatókönyv, amikor a választók a szélsőségesektől való félelemből szavaztak mérsékeltebb erőkre, még ha nem is feltétlenül Chirac, illetve Iliescu volt a kedvencük. - Akár fideszesek és szocialisták is átszavazhatnak még stratégiai okokból az SZDSZ-re, vagyis a harmadik helyért folyó küzdelem korántsem eldöntött - érvelt Kiszelly Zoltán.
Eredmények
Helyezés |
Jelölt | Párt | Szavazat | Százalék |
1. | Bácskai János | Fidesz-KDNP | 4697 | 58,67 |
2. | Bánsághi Tamás | MSZP | 1850 | 23,11 |
3. | Szegedi Csanád | Jobbik | 681 | 8,5 |
4. | John Emese | SZDSZ | 419 | 5,23 |
5. | Várady Tibor | Humanista Párt | 295 | 3,68 |
6. | Paulik Péter | Munkáspárt | 63 | 0,78 |