Pontosításokra szorul a rendelet
Az valóban egyértelműen kiderült, hogy a szmogriadó körül számos kérdés pontosításra szorul. (Demszky Gábor főpolgármester ezt néhány hónapja, amikor a jogszabályt módosították, jelezte is.) Aggályos például, hogy a lakosság széles körét érintő intézkedést sajtótájékoztatón jelentsenek be. A tavaly novemberben elfogadott, majd decemberben pontosított rendeletben csupán annyi szerepel, hogy a lakosságot szükséghelyzetben a főpolgármester tájékoztatja, ám annak módjáról nem szól. Így fordulhatott elő, hogy a forgalomkorlátozás vasárnap úgy lépett hatályba, hogy arról az autósok időben nem szerezhettek tudomást.
A jogszabály ismeretének hiánya általában nem felmentő körülmény, ám ezúttal a tudatlan autósoknak szerencséjük volt. A rendőrség ugyanis némi bizonytalankodás után úgy döntött, hogy a közlekedési korlátozást megszegő járművezetőket csupán figyelmezteti.
Tény, hogy sem a KRESZ, sem a szabálysértési törvény, sem az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet nem rendelkezik az ügyben. Van viszont kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos szabályokról. Abban az áll: aki a szmogriadóval kapcsolatos intézkedéseknek magánszemélyként nem tesz eleget, azt a környezetvédelmi hatóság százezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. A büntetés cégeknél ötszázezer forint is lehet.
Nyári Krisztián városházi kommunikációs vezető ezzel kapcsolatban leszögezte: a szankció csak az égetésre, valamint az erőművek szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozik.
Szöveg szerint azonban a rendelet hatálya mindenkire kiterjed, akinek a tevékenysége "levegőterhelést okoz". A gépjármű használatának pedig van ilyen hatása.
Más kérdés, hogy ez olyan közigazgatási bírság, amelyben a rendőrség illetékessége fel sem merül. Ezért még az is aggályos, ha a járőr az efféle jogsértésre akár csak figyelmeztet. Eljárni csupán a hatáskör címzettje, vagyis a környezetvédelmi hatóság jogosult, ám a mozgásban levő autót csak a rendőr állíthatja meg. Ez a rendelet így a szmogriadóra nagyjából alkalmazhatatlan.
Jó megoldás lehetett volna, ha a főváros saját rendeletében minősíti szabálysértésnek, ha valaki szmogriadó esetén autózik. Ebben az esetben harmincezer forintig terjedő bírságot is kivethettek volna, és a szabályszegőkkel szemben a rendőr intézkedhetett volna. Helyi rendelet alapján büntetést csak a jegyző szabhat ki, ám helyszíni bírságolási joggal a rendőrséget is felruházhatják. A legszerencsésebb az lenne, ha a KRESZ-t és a szabálysértési törvényt módosítanák. Különben minden önkormányzat saját tetszése szerint szabályozhatná ezt a kérdést, ami a jogbiztonság szempontjából aggályos lehet. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre kormányzati körökből egyelőre nem kaptunk választ.
A Magyar Autóklub alkotmánysértőnek tartja a szmogrendeletet, mert az aránytalan korlátozást jelent, és megfelelő biztosítékok beépítése nélkül ír elő a mozgásszabadságra vonatkozó "végrehajthatatlan vagy aránytalan sérelemmel járó korlátozásokat". Kovács Kázmér, a szervezet képviselője szerint a rendelet nem gondoskodik a külföldről érkező és a külföldre induló, továbbá a vidékre induló járművek mentesítéséről, és nem rendezi a kényszerű parkolásra ítélt járművek parkolási díj és pótdíj alóli mentesítését sem.