A rendkívüli hideg miatt figyeljünk jobban egymásra - lehetőség szerint mindenki mindenkire. Nagyjából ez volt a múlt hét legfontosabb üzenete, ám szombaton és vasárnap további négy ember megfagyott. Ezzel a kihűlés miatt az idén elhunytak száma több mint negyvenre nőtt.

Az állampolgári jogok biztosa a múlt szerdán kérte fel a kormányt, a katasztrófavédelemért felelős szerveket, a mentőszolgálatokat, a rendőri szerveket, a megyei és települési önkormányzatok vezetőit, a jegyzőket és a polgármestereket, hogy a nagy hideg miatt haladéktalanul tegyenek lépéseket a további kihűléses halálesetek megelőzése érdekében. Az energiaszolgáltatóknak pedig Szabó Máté egy nappal később javasolta: halasszák el a tartozást felhalmozó, súlyosan hátrányos helyzetben élő emberek mérőóráinak leszerelését. Az E.ON Hungária csoport szinte azonnal reagált, és bejelentette, hogy a fizetési hátralékot felhalmozott lakossági fogyasztókat átmenetileg nem zárja ki az áram-, illetve gázszolgáltatásból. A moratórium várhatóan az extrém hideg elmúltáig tart.

Budai Bernadett kormányszóvivő múlt pénteken azt hangsúlyozta: a központi és a helyi szervek mellett az állampolgárok odafigyelésére és segítségnyújtására is szükség van a hideg időjárás miatt. Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára ugyancsak azt emelte ki, hogy mindenkinek - de különösen az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben dolgozóknak - jelezniük kell a települési jegyzőnél, ha a hideg által veszélyeztetett idős, elhagyatott emberrel találkoznak.

Gyurcsány Ferenc szombaton azt kérte az energiaügyekért és a szociális ügyekért felelős miniszterektől, hogy a szerdai kormányülésre készítsenek olyan előterjesztést, amely szerint a szolgáltatók csak úgy kapcsolhassák ki a díjhátralékosoknál a gázt vagy a villanyt, ha előtte értesítik a települési önkormányzat jegyzőjét. A Fidesz és a KDNP szerint törvényben kellene kötelezni a helyhatóságokat arra, hogy mérjék fel a veszélyeztetett emberek körét. A javaslat szerint például a háziorvosoknak ezért a munkáért díjazást kellene kapniuk. Emellett felvetették, hogy a kormánynak nemcsak a táv-, illetve gázfűtéses lakásokban élőket kellene támogatnia, hanem azokat is, akik fát vagy szenet használnak.

- Sajnálatos, hogy a politikai döntéshozók aktivitása csupán akkor fokozódik, amikor nagy a baj - jelentette ki Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A polgárok biztonságáért alapvetően az állam felel, és azért is, hogy ezt a felelősségét miként osztja meg a helyhatóságokkal - mondta kérdésünkre Zongor. A ma hatályos szabályozás szerint a hajléktalanok, illetve a más okból veszélyeztetett csoportok mindennapi létfeltételeinek biztosítása alapvetően az önkormányzatok feladata, és a jogszabályi környezet szerinte nagyjából rendben is van. Ám az már korántsem egyértelmű, hogy az ellátórendszer kapacitását milyen viszonyokra kell méretezni.

A nappali melegedőkben jelenleg csaknem ötezer, éjjeli menedékhelyen és átmeneti szállón 6500 férőhely van, míg nyolcszáz helyet biztosítottak a tartós bentlakásos intézményekben. Emellett novembertől áprilisig lehetőség van továbbá időszakos férőhelyek működtetésére is, ezek száma évente nagyjából 1000-1200 - tájékoztatott a kormányszóvivő. Ám a rendelkezésre álló férőhelyeken a hajléktalanoknak csaknem egészen a felét képesek befogadni.

Zongor szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy tisztázzák: milyen védőhálóra van szükség. Mínusz húsz fokra, vagy ennél enyhébb fagyokra kell-e csak felkészülni? A főtitkár úgy véli, a rendszert ma inkább a "minimumra járatják", miközben mindenki tudja, hogy a kihűlés veszélye már plusz öt fok körül is fenyeget. Az ilyen tragédiákat pedig mindenképpen el kellene kerülni, például úgy, hogy a helyhatóságok az érintettekkel - a rendőrséggel, a civil szervezetekkel, a szolgáltatókkal - közös válságtervet készítenek a szükséges és lehetséges intézkedésekről. Ugyanakkor ez nem kis részben finanszírozási kérdés is, hiszen a szociális védőháló lyukainak befoltozásához jóval több emberre lenne szükség.

Az önkormányzatoknak ettől függetlenül minden rászorulón segíteniük kell, és még azt sem mérlegelhetik, hogy valaki a saját hibájából került-e veszélyhelyzetbe - állítja Zongor. Ha tehát kiderül, hogy az otthonában vagy az utcán bárkit fagyhalál fenyeget, arról kötelesek gondoskodni, kerül, amibe kerül. Az emberélet a legfontosabb, azután ráérnek az érdekeltek vitatkozni arról, hogy a költségeket fedezi-e szociális támogatásra nyújtott normatíva vagy az önkormányzati miniszter saját kerete.

Helyben az érintett szervek szerencsére nem mérlegelik a finanszírozási feltételeket. A nagy hideg miatt például Nyíregyházán ingyen tüzelőt osztottak a fűtési gondokkal küszködő embereknek. A rászorulók a polgármesteri hivatalban igényelhettek tüzelőt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok intézkedtek arról is, hogy a helyhatóságok és a támogató szervezetek folyamatosan kísérjék figyelemmel a veszélyeztetett embereket, s jelezzék, kik szorulnak segítségre. Egyébként Nyíregyháza környékén harminc négyzetkilométeres körzetben lovas járőrök keresik fel az idős embereket, hogy tájékozódjanak, nincs-e valakinek segítségre szüksége.

A Csongrád megyei rendőrök a karitatív szervezetekkel, valamint a krízisközpontokkal összehangolva hajléktalanok megsegítését tűzték ki célul. Amennyiben valaki segítségre szorul, intézkednek az állapotuknak megfelelő intézménybe történő juttatásáról. A szociális munkások, a segélyszervezetek és a rendvédelmi szervek emberei egyébként mindenütt fokozottan figyelnek a fedél nélkül élőkre, ám kevesen vannak, és mindenhová nem jutnak el. Ha pedig valakit az otthonában fenyeget a kihűlés, akkor elsősorban a szomszédok, ismerősök segíthetnek.

A hideg időjárás és az oktatási intézmények elavult fűtési rendszere miatt egyhetes tanítási szünetet rendelt el a képviselő-testület a Szabolcs megyei Nagykállón. Az iskolák és a kollégium mellett bezárt a könyvtár és a helyi művelődési ház is. Az intézkedés 2300 diákot és több mint 80 alkalmazottat érintett. A most kieső munkanapokat tavasszal pótolják. Ezzel ötmillió forintot takarítanak meg. A kisvárosban a tanyagondnoki hálózat és a szociális és gyermekjóléti központ munkatársai járják az utcákat. Ahol nem látnak füstölgő kéményt, ott érdeklődnek a lakók hogyléte felől. Hozzávetőleg száz hajléktalan él Sopronban, az éjjeli menedékhelyen viszont jelenleg nincs telt ház, noha a létesítmény harmincnégy otthontalannak tud szállást adni. Ha ennél többen szeretnék a menedékhelyen tölteni az éjszakát, takaró, pokróc vagy hálózsák akkor is jut a betérőknek, akik fűtött helyiségben tölthetik az éjszakát. A Magyar Vöröskereszt csaknem kétezer főt befogadó intézményeiben várta a hajléktalanokat. A szervezet felhívta önkéntesei és a lakosság figyelmét, hogy fordítsanak fokozott figyelmet saját környezetükben a "magányos, nehéz körülmények között élő emberekre ezekben a napokban, illetve a téli időszak hasonlóan kritikus napjaiban". A Vöröskereszt népkonyháin naponta 1200 embernek adtak enni.