A kórházak már az idei tanév végén pályázhatnak a rezidenshelyekre, s azok költsége pedig biztosan nem a szakorvosjelöltekre hárul. A képzés átalakításának korábbi elképzeléseivel ellentétben tehát az állam nem száll ki a képzés finanszírozásából, sőt: a hiányszakmákban másfélszeres javadalmazást ajánlanak a gyakornokoknak. A javaslat célja, hogy a szakorvosjelöltek hat-hét évi tanulás után ne maradjanak állás nélkül, a kormány pedig itthon tartsa a magyar gyógyítókat.

Az vitatott, hogy miként lehetne a képzésen keresztül itt tartani a doktorokat. A kormány eredeti elképzelése az volt, hogy ha az orvos nem marad legalább kilenc évig az őt képző kórházban, akkor vissza kell fizetnie a szakképzés költségét, két-hárommillió forintot. Ezzel azonban sem a Rezidensek Országos Szövetsége, sem a Kórházszövetség nem értett egyet. A "hűségszerződésről" az érintettek érdekvédőinek van egy másik javaslatuk. Papp Magor, a Rezidensek Országos Szövetsége elnöke szerint azt kell előírni, hogy a rezidens hat évből legalább hármat Magyarországon töltsön. Ha ezt nem teljesíti, a kinti munkájáért kapott bérekből biztosan vissza tudja majd fizetni a képzés árát.

- A hiányszakmákban biztosított bérezésért a hűségnyilatkozat elfogadható, de ha a többieknek is adunk három év mozgásteret, egy sor előnyös dolgot hozhatnak a hazai egészségügynek. Szakmát tanulnak, tapasztalatokat gyűjtenek, nyelvtudást szereznek és egzisztenciát teremtenek - mondja az elnök, aki az itthon tartás igazi eszközének a bérezés rendezését tartaná.

Az egészségügyi tárca a rezidensekkel szinte mindenben egyetért, a hűségidővel kapcsolatban is a szakmára bízta a döntést. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár szerint a kórházaknak és a rezidenseknek kell megállapodniuk a további részletekről, a tárca ugyanis már elérte mindazt, amit akart. Így részben megmarad a központi gyakornokképzés, ennek keretszámairól majd részletes egyeztetés indul. A képzésbe felvehetők számát, a szakmánkénti megosztást a tényleges szükségletek alapján döntenék el. Ennek keretében kettéválna a képzésre felvehetők, illetve később a szakmánkénti megosztás meghatározása. Míg az előbbit egy erre a célra létrehozandó bizottságra bíznák, amely a miniszter javaslattevő testületeként működne, az utóbbi esetében a kórházak konkrét igényei határoznák meg, hogy egyes szakmák esetében milyen létszámigénnyel kell kalkulálni. Ugyanígy döntenének a hiányszakmákról is. Medgyaszai Melinda közölte azt is, hogy elindult az a szakmai munka, amely az egészségügyben dolgozóknak készít elő életpályamodellt. A cél: öt éven belül az orvosi bérek érjék el a mindenkori uniós átlag 60 százalékát.