A gazdasági recesszió, a válság begyűrűzése a vállalkozások többségét a kiadások visszafogására, a béremelések féken tartására készteti. A tapasztalatok szerint a munkavállalók is fontosabbnak tartják a munkahelyek megtartását, mint azt, hogy infláció feletti béremelést követeljenek. Bár az utóbbi hetekben cégek sora kényszerült arra, hogy - legalábbis ideiglenesen - leállítsa a munkát, és több ezren veszítették el állásukat, egyre több azoknak a vállalatoknak a száma, ahol megállapodással zárult a béralku. A visszajelzések szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly decemberben kialakított bruttó 3-5 százalékos bérajánlás az irányadó.

Az állami tulajdonú közszolgáltató cégek többségénél már eldőlt, mennyit keresnek idén a dolgozók. A vasúttársaságnál átlagosan 4,1 százalékkal emelték az alapbéreket, igaz, a munkáltató lehetőséget kapott arra, hogy a béremelés felét differenciáltan adja. A Magyar Postánál 4,2 százalékos átlagkereset-növekedésben állapodtak meg a szakszervezetek a társaság vezérigazgatójával.

Gazdasági szakértők egy hónapja ugyan még azt prognosztizálták, hogy a kisebb cégek képtelenek lesznek kigazdálkodni a megemelt összegű kötelező minimálbért, mára kiderült, hogy az idén 71 500 forint legkisebb bért mindenhol kifizetik, sőt, a cégek 30 százaléka emelt is az összegeken.

A "leggálánsabbak" ezúttal is a multinacionális cégek - mondta lapunknak Hódi Zoltán, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivője. Megfogalmazása szerint az exportérzékeny ipari cégeknél - mint az autógyártó, az elektronikai vagy a híradástechnikai üzemek - becsapott a ménkű, mind többen kényszerülnek áttérni a hatórás munkanapra, a rövidített munkahétre, s gyakoriak a kényszerszabadságolások is. Hódi Zoltán szerint a munkáltatók is arra törekszenek, hogy minél kevesebb dolgozótól váljanak meg a begyűrűző válság miatt, hogy ne veszélyeztessék az esetleg stabilizálódó helyzetben újrainduló termelést. Eddig leginkább a kölcsönzött és a határozott munkaidőre alkalmazott munkavállalókat küldték el.

Mindazonáltal, amíg a korábbi években január elejére az ipari vállalkozások 10-15 százaléka már maga mögött tudta a béralkut, idén kevesebben jutottak el a megállapodásig, mert nagyobb problémákkal kell megküzdeniük. A munkáltatók egy része már tavaly bérstopot hirdetett, ott viszont, ahol a szakszervezetek nyomására eredménnyel zárult a tárgyalás, nem ritka a 4,9 sőt a 6 százalékos személyi alapbéremelés.

Országos bérajánlás és megvalósulása