A házaspárnak kilencszázezer forint volt vissza a másfél milliós jelzáloghitel-törlesztésből, amikor az asszonyt munkahelyi baleset érte. Megroppant egészsége miatt egy év táppénz után sem tudta korábbi munkakörét betölteni, azóta pereskedik a munkaadójával. Tavaly a férj, István körbetartozás miatt nem jutott hozzá az elvégzett munkája után járó fizetséghez, így kimaradt az első havi banki törlesztés. A második nem fizetés után a bank értesítette: ha nem rendezi a tartozást, opciós jogával élve eladja a lakást. A férfi a lejárati idő után két nappal ügyvédi letétbe helyezte a kilencszázezer forintot, de akkor már úton volt az újabb értesítés a lakáseladásról. Istvánék ügye a Legfelsőbb Bíróságot is bejárta: a bíróság kimondta, a bank törvényesen járt el. A jelenleg munka nélküli vállalkozó egyre reményvesztettebb állapotban kopogtat a korábban vele dolgoztató cégek ajtaján, hogy a pénzéhez jusson, a feleségét pszichiátriai osztályon kezelik.

- Tévedés azt hinni, hogy csak a legszegényebbeket tehetik hajléktalanná a jelzáloghitelek - állítja Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány elnöke, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki szerint a lakbért, illetve a közüzemi díjakat fizetni nem tudók mellett hamarosan a bankhátralékosok sokasága is utcára kerülhet. Olykor néhány tízezer forintos tartozás okozhatja egy család szétesését, ami azért is elképesztő, mert egy kilakoltatott család iszonyú sok pénzbe kerül az államnak - mondja.

Ha egy családot kilakoltatnak a tulajdonából vagy önkormányzati bérleményéből, nagy szerencsével helyet kaphat valamelyik átmeneti otthonban; ezekben országosan hozzávetőleg 1200 férőhely van, és több hónaposak a várólisták. Egy kétgyermekes család elhelyezése 2,8 millió forintba kerül az államnak évente. Általában az a történet vége, hogy a gyereket állami gondozásba helyezik, az anya és az apa pedig hajléktalanszállóra megy. Egy hajléktalan-szálláshely éves normatívája 550 ezer forint, pedig sokaknak elég lenne, ha ennél jóval kevesebb támogatás kapnának egy albérlet kifizetéséhez. Szakemberek szerint megoldást hosszú távon csakis a nagyarányú bérlakásfejlesztés jelenthetne. Európában Magyarországon a legalacsonyabb a bérlakások és a legmagasabb a tulajdonos által lakott lakások száma. Amíg két éve az állam 240 milliárdot költött lakásvásárlásra, illetve építésre, mindössze 17 milliárdot fektetett a bérlakás- és panelprogramba.

Noha a gazdasági válság beköszöntével lassult az ingatlanforgalom, egy a neve elhallgatását kérő lakásbróker elmondta, a tavaszig "ledokumentált" kilakoltatások után szabaddá váló, jóval a piaci ár alatt felvásárolható lakásokért már most sorban állnak a vevők.

Az általános pénzszűkében nagy erőkkel folyik a kiszorítósdi az önkormányzati lakásoknál is. Több város önkormányzata - piaci érdekeltségeit szem előtt tartva - évek óta nyomja ki a szegényeit, köztük a cigányait az olcsóbb vidéki lakásokba, ahol tárt karokkal várja őket az uzsora. A hitelképtelen tulajdonosoknak a gyerekszületés, temetés vagy tartós betegség is elég ahhoz, hogy eljussanak a lakásvesztésig. Az uzsorakamat száz százalék, a hitel minden hónapban duplázódik.

A hajléktalanokért dolgozó szakemberek úgy vélik, nem megoldhatatlanok a legszegényebbek problémái. Egy bizottság kidolgozott egy, a hajléktalanság csökkentésére irányuló programot, melyben többek között javaslatot tesznek állami bérlakások építésére, a lakáshoz jutási támogatások átalakítására, illetve szociális lakásotthonok kialakítására. A program készítői szerint a legszegényebbek gyakran a tulajdonuk által válnak kiszolgáltatottá, ezért javasolják, hogy szociális támogatást ne csak építkezésre vagy lakásvásárlásra, hanem bérleményre, akár hónapokra elosztva lehessen felvenni.

Vecsei Miklós úgy fogalmaz: ahol a nyomor belső törvényei érvényesülnek, ott a középosztály logikája szerint nem lehet rendet tenni. Ezért áramlott be főként a romák lakta településekre a "gondoskodó" uzsora, és csak idő kérdése, mikor jelenik meg a Magyar Gárda.