'Ezt a vitát nem lehet megkerülni'
A köztársasági elnök főosztályvezetője, a miniszterelnök, képviselők, alkotmányjogászok, szakemberek újra vitatkoznak a távoltartásról szóló törvényről, melyet az államfő alkotmányellenesnek tartva normakontrollra elküldött az Alkotmánybíróságnak. A miniszterelnök és a törvényt benyújtó SZDSZ-es képviselők szerint az államfő ezzel a lépéssel a bántalmazókat védi.
A köztársasági elnök viszont azzal érvel, hogy a törvény aránytalanul tágan határozza meg az erőszak és a hozzátartozók fogalmát. A szöveg értelmében ugyanis erőszak a "méltóságot, vagy a szexuális önrendelkezést rendszeresen, ismétlődő jelleggel veszélyeztető mulasztás", illetve az "életet, vagy a testi és lelki egészséget rendszeresen, ismétlődő jelleggel veszélyeztető mulasztás" is. Még akkor is, ha nem minősül bűncselekménynek. Sólyom László érvelése szerint a büntető törvénykönyvben 26 olyan tényállás van, mely a családon belüli elítélhető cselekményeket felöleli. Szerinte ezeket lehet bővíteni, nem kell okvetlenül új definíciót alkotni, amely adott esetben az ellenkezőjére fordítható, és vissza lehet élni vele.
- Két éve alkalmazható a távoltartás, de nem mindig oldja meg azokat a helyzeteket, amikor azonnali segítségre lenne szükség, mert nehézkes - mondja Dénes Vera, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája. Szerinte kell olyan jogszabály, amely ezeket a szükséghelyzeteket is meg tudja oldani. - A családon belüli erőszak nehezen definiálható, mert a Btk.-ban nem szerepel ilyen bűncselekmény. Hozzáteszi: vannak erőszakos bűncselekmények bántalmazás nélkül is. A gyermekek megalázása, állandó szidalmazása ilyen. A mulasztásos elkövetés sem ritka: ilyen például a gyerekek gondozásának elhanyagolása vagy a bántalmazott fél orvostól való eltiltása. - Szerencsésebb lenne az erőszak fogalmát bántalmazással helyettesíteni, mert a mulasztás valóban nem erőszak - tette hozzá.
A bírónő szerint a jogalkalmazók feladata megakadályozni, hogy visszaéljenek a törvénnyel. - Speciális képzést kapott, empatikus rendőr is el tudja dönteni a helyszínen, hogy kell-e távoltartás, a bíró is el tudja utasítani az alaptalan kérelmet - tette hozzá.
- Problematikus lehet ennél szűkebben meghatározni az erőszak fogalmát, - állítja Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet családon belüli erőszakkal foglalkozó kutatója. Hangsúlyozza: más uniós országokban kiállták az alkotmányosság próbáját hasonlóan megfogalmazott definíciók. - Ez nem a valaha kitalált legjobb jogi definíció, de ha szűkebbre veszik, élethelyzetek sokasága eshet ki megint - mondja. A közelmúltban például egy nő segítséget kért, mert volt férje minden nap odaállt a háza elé, ahol közös gyerekükkel élt, és autója hangszóróját üvöltette. A bíróság előtt nem állt meg a zaklatás vádja, ahogy az a kérés sem, hogy a zavartan viselkedő férfi csak felügyelettel találkozhasson a gyerekkel. - Ebben az esetben például jól jött volna az áldozatoknak, ha van egy jogszabály, ami szélesebb fogalmat ad az erőszakra - állítja a kutató. Egy másik esetben egy apa büntetésből oly erővel tépte ki lánya fülbevalóját, hogy a fül egy része is leszakadt. A bíróság úgy döntött, hogy ez belefér a szülő házi fegyelmezési jogába.
A távoltartásban kapcsolatban van egy dilemma: amerikai kutatások igazolják, hogy 72 óra vagy 10 nap alatt a bántalmazók agressziója és frusztrációja nőtt, visszatérve a közös otthonba, nagyobb eséllyel követtek el újra erőszakot. Ezért segítő háló, szociális, mentálhigiénés, pszichés támogatás nélkül ez a törvény sem lesz hatékonyabb - mondja.
Jelenleg arra a kérdésre, hogy szexuális erőszak-e kisgyerek előtt pornót nézni, az egyik megyében a válasz igen, a másikban nem - mondja. Gyurkó Szilvia szerint ezért lehet hasznos, hogy az államfő normakontrollt kért.
- Nem örülök. A távoltartás a vége lehetne csak egy hosszú történetnek, előtte nagyon fontos lenne minden létező szakmai segítséget megadni, korán felismerni a súlyos problémát, és a legvégső esetben bevonni a rendőrséget, a bíróságot - szögezi le Herczog Mária szociológus. Szerint a távoltartás a legfontosabb: képezni kell a rendőröket, a gyermekvédelmi szakembereket, a védőnőket, a szociális munkatársakat. Hozzátette, lesznek, akik visszaélnek a távoltartás lehetőségével, de minél biztosabb a képzés, minél több a szakmai tapasztalat, annál kevésbé tehetik ezt meg.
Egyesült Államok: bizonytalanságok
Az Egyesült Államokban évente kétmillió távoltartási végzést adnak ki a bíróságok. Ebben azonban nemcsak a tartózkodási hely megválasztására, hanem például telefonhívásokra vonatkozó korlátozások is szerepelnek. E gyakorlat bizonytalanságát jelzi, hogy az Amerikai Ügyvédi Kamara honlapja a szűkebben értett távoltartásnak, azaz a tartózkodási hely megválasztása korlátozásának lehetőségét több államban, így Connecticutben vagy Arkansasban is a "nem világos" kategóriába sorolja. A jogintézményt elsősorban azért bírálják, mert a bírák rutinszerűen adják ki a végzést, és a kérelem gyakran csak a bonyolultabb családjogi viták taktikai eleme. Illinois állam ügyvédeinek szaklapja egyenesen "a válás pszichológiai hadviselésének" részeként ír erről. (Szőcs László)
Svédország: elektromos lábbilincs
Svédországban a távoltartás intézménye régi joggyakorlat. A rendőri szervek saját hatáskörben csak egyszeri, huszonnégy órás távoltartást rendelhetnek el az akut veszélyhelyzetek megelőzésére. A hosszabb időre vonatkozó határozatokat a bíróság hozza meg. A legenyhébb jogintézmény az eltanácsolás, amely javasolja a veszélyeztető fél számára, hogy tartsa magát fizikailag is távol a veszélyeztetettől, máskülönben súlyosabb joghátrány éri. A második fokozat a fizikai megközelítés tilalma. Aki ellen ilyen határozatot hoznak, egy GPS által követett riasztót kap, ami, ha ötven méterre megközelíti a védett felet, mozgósítja a rendőrséget. A tilalom megszegője börtönbüntetést kaphat. A harmadik fokozatban a védett személyeknek biztosítnak titkos és a hatóságok által védett ideiglenes lakhelyet. (Staffan Perger)
