A felsőfokú szépségápolói oklevéllel rendelkező Karácsony Valéria tíz és fél millió forintot kér a szalonért, érdeklődő már jelentkezett, de komoly vevő nem. Lehetséges, hogy nem lesz egyhamar szerencséje, ugyanis ezen a környéken az elmúlt öt évben öt szépségszalon nyílt, s ebből már bezárt három. Az övé lesz a negyedik, amely valószínűleg erre a sorsra juthat.

A várható bevételből Karácsony Valéria ki akarja fizetni az adósságait, és repülőjegyet akar venni Új-Zélandra, mert úgy véli: Magyarországon nem éri meg vállalkozni. A szépségiparban legalábbis nem. Azt mondja, hogy a 2003-ban megnyitott szalonban 2007 telén még napi nyolc-tíz vendéget fogadott, de tavaly október óta naponta átlagosan egy kuncsaft keresi föl. Először a nyugdíjasok maradoztak el, utána a diáklányok, utoljára pedig a vállalkozó nők. Sőt a Debrecenben kiváltképpen jómódúnak számító külföldi egyetemisták is azt kérdezik tőle újabban először, hogy mi mennyibe kerül. Pedig Karácsony Valéria nem dolgozik drágán: egy-egy kisebb beavatkozásért négyszáz forintot kér, de a legdrágább kezelések ára is csak háromezer és ötezer forint között változik. A szalontulajdonos korábban azt gondolta, hogy havonta ennyi pénzt minden nő áldozhat a szépségére, de úgy tűnik, roszszul mérte föl a válság súlyosságát.

Karácsony Valéria elvált asszony, jelenleg egyedül él, egy szem fia ugyanis húszéves, és elköltözött hazulról. Az aszszony úgy véli, már nem köti Magyarországhoz oly sok kötelék, hogy ne próbálhasson Új-Zélandon szerencsét. Az ott dolgozó magyar ismerőseitől azt hallotta, hogy jobban fog keresni, mint itthon, mert a szimpla arcmasszázs, amelyért Karácsony Valéria itthon kétezer forintot kér, ott százötven dollárba kerül. Azt mondja, azért nem adja föl, mert olyannyira imádja a szakmáját, hogy ha nem lennének kiadásai, ingyen is csinálná. Kesernyésen mosolyogva teszi hozzá, hogy a szépségiparban tényleg van szépség - csak nem nálunk.

Irány Új-Zéland?