Jelenleg a hatóságok - így a bíróságok és az adóhivatalok - számára Magyarországon 450 szakértő adhat ingatlan-értékbecslést. A szakértők végzettsége sokféle, akad köztük építész, gépész, közgazdász, jogász, illetve képesített ingatlanszakértő. Az igazságügyi tárca 2006 februárjában a szakértőkről szóló rendeletét úgy módosította, hogy a hatóságok számára 2010-től már csak építészdiplomával rendelkezők adhatnak szakvéleményt. Ezzel a szakértők több mint fele ki lesz zárva a hatósági munkából.

Az említett jogszabályt az első pillanattól támadta a Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara. A Dél-Dunántúl szakértőit integráló szervezet létrehozott egy bizottságot, s ez a grémium küzd azért, hogy a minisztérium vonja vissza a rendeletet. Dr. Horváth Csaba jogász, a bizottság elnöke tudósítónknak elmondta, hogy amikor a hatóságok ingatlanszakértőket vonnak be munkájukba, akkor az esetek alig ötödében van szó arról, hogy egy épület hibáiról vagy kivitelezési költségeiről vitáznának a felek. A hatóságok által tárgyalt ügyek túlnyomó részében az ingatlanok piaci értékén folyik a diskurzus, s ilyenkor a szakértés alapvetően nem műszaki feladat.

A pécsi bizottság megkereste érveivel az igazságügyi tárcát, ám a minisztérium nem kívánja módosítani a rendeletet. A pécsiek ezért 2006 tavaszán az Alkotmánybírósághoz fordultak, mondván, a rendelet sérti az alaptörvényt, ám a taláros testület eddig nem tűzte napirendjére az ügyet. A bizottság megkereste a régió országgyűlési képviselőit, ők támogatták a pécsiek törekvését, a minisztérium azonban nekik is ellenállt. A pécsi szakértők konzultáltak a Gazdasági Versenyhivatallal is: a GVH megalapozottnak találta álláspontjukat, és javasolta a rendelet visszavonását.

Megkerestük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, s arra kértünk választ, hogy mi a logikája a 2006-os jogszabály-módosításnak, és tervezik-e esetleg annak újabb módosítását. A tárca sajtóosztályának válaszleveléből az derül ki, hogy a minisztérium nem tervezi a rendelet megváltoztatását.

Dr. Horváth Csaba hangsúlyozza: elsősorban azt érzik felháborítónak, hogy a minisztérium sem a rendelet előkészítésekor, sem azóta nem volt kíváncsi a szakértők véleményére, s ez túlmutat a konkrét jogszabály hibáján - a jogszabályalkotás módszerének hibájáról vall.