Bontás és építés 75 milliárdból
Kilenc kórház jelentkezett tavaly az Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban című pályázatra. Csak klinikák és a legnagyobb régiós kórházak indulhattak a tenderen. Összesen 75 milliárd forint uniós forrást osztanak szét az idén, egy kórház legfeljebb 11 milliárd forintot kaphat. 2008 decemberében döntött úgy a szakmai bírálóbizottság, hogy Székesfehérvár koncepcióját ebből a pénzből nem támogatja, a többi nyolc település - Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Győr és Pécs - kórháza, illetve klinikája viszont bejutott a második fordulóba. Itt már a kormányé a döntés joga: várhatóan még az év elején kiderül, melyik intézmény mennyi pénzhez juthat.
Az elkészült pályázatok mindegyikében szerepel a kórház logisztikai szerkezetének megváltoztatása, a több telephely megszüntetése, a betegellátás minőségének emelése. Az ügynevezett tömbösítés azt is jelenti, hogy a szakmai kritériumok alapján csoportosított feladatokat egy helyre koncentrálják. Ez a megoldás a gyógyítás szempontjából is fontos, de emellett a kórház fenntartási költségeit is csökkenthetné, indokolta a más intézményeknél is tapasztalható törekvést Moizs Mariann, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház stratégiai igazgatója. Debrecenben az egyetem orvos- és egészségügyi centrumában új belgyógyászati tömb kialakítását tervezik, tudtuk meg Fésüs László rektortól.
Nyíregyházán - az elképzelések szerint - lebontják azokat a régi épületeket, amelyekben eddig a gyermek-, a fertőző, az onkológiai, a reumatológiai, valamint az egyik belgyógyászati osztály, illetve a sürgősségi centrum működött. Pikó Károly, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Oktató Kórház főigazgatója arról tájékoztatott: gyermek- és belgyógyászati centrumot terveznek kialakítani, ezenkívül pedig az onkológián sugárközpontot, illetve fekvő- és járóbeteg-részleget szeretnének létrehozni.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház programja a Csillagpont elnevezést kapta. Eszerint - miként Csiba Gábor, az intézmény igazgatója elmondta - a kórházudvar közepén egy nagy, modern épületet emelnek, ehhez csatlakoztatják fedett folyosókkal a környező szárnyakat. Szegeden 265 ágygyal, ezen túlmenően 34 intenzív ággyal ellátott, új klinikai tömb épülne a pályázati pénzből - ismertette a terveket Pál Attila professzor, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke. Az új épületet folyosórendszer kötné össze a meglévő klinikai tömbbel. Voltaképpen egy 700 ágyas "magklinika" jönne létre. Az új épületben kapna helyet az általános sebészet, a szívsebészet, az idegsebészet, valamint a traumatológiai és az ortopédiai klinika is.
Pécsett egy úgynevezett "magkórház" kiépítését tervezik az egyetem klinikai központjában. Kecskeméten a kórház elavult, az Izsáki úti tömbjében található osztályokat - 550 ágyas részleg működik itt - a központi kórház területére tervezett új létesítménybe akarják költöztetni, mondta Bányai Gábor, az intézményt fenntartó Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke.
Győrött megszüntetik a közel négyszáz ágyas Zrínyi utcai telephelyet, a kórház központjában viszont egy hatemeletes épületszárnyat emelnek, ahol a belgyógyászatok, az onkológia, az ideggyógyászati centrum, a gyermekosztályok, valamint az összevont szubintenzív egység mellett megszervezik a korszerű sürgősségi ellátást is - közölte Varga Gábor főigazgató főorvos.
A korszerű sürgősségi betegellátás létrehozása vagy fejlesztése négy városban - Győrött, Pécsett, Miskolcon és Kaposváron - kap kitüntetett szerepet, noha valamilyen szinten mindegyik pályázatban megtalálható. Tóth Kálmán, a pécsi pályázat szakmai vezetője, az I. számú belgyógyászati klinika igazgatója elmondta: első lépésként a város új sürgősségi betegellátó centrumát hozzák létre.
A pályázatok közös jellemzője még, hogy több helyen - Győrött, Nyíregyházán, Miskolcon - is előtérbe került az onkológiai fejlesztés. A központi műtőblokkok áthelyezése, felújítása elsősorban a miskolci és a pécsi tervek között szerepel. Debrecenben a szájsebészetet korszerűsítik a fogorvos-tudományi karon, Kecskeméten pedig regionális fej-nyak sebészeti centrumot szeretnének kialakítani.
A 75 milliárd forintos pályázat fő célja az esélyegyenlőség megteremtése a gyógyításban. Érdemes tehát a földrajzi elhelyezkedés szempontjából is vizsgálni a lehetséges fejlesztések helyszíneit. A Dunántúlon - miután Székesfehérvár kiesett - Pécs, Győr és Kaposvár számíthat jelentős támogatásra. Ezek az intézmények potenciálisan mintegy 4 millió embert látnak el. A Balatontól északra, a Dunántúlon nem működik klinika - hívta fel a figyelmet Varga Gábor -, a győri Petz Aladár regionális kórház így jelenleg is klinikai funkciókat tölt be a gyógyításban, betegforgalmuk tizenhárom százaléka már most is más súlyponti kórházakból származik. Miskolc hasonló helyzetben van, mint Győr.
Az Alföldön Nyíregyháza kap majd támogatást a debreceni és a szegedi klinika mellett. A szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke arra hívja fel a figyelmet, nemcsak a dél-alföldi régión belül lenne kiemelt jelentősége a városukban létrejövő komplexumnak, de hozzájárulna ahhoz is, hogy Szeged központi szerephez jusson a Duna-Tisza-Körös- Maros eurorégióban.
Érdekesség, hogy több kórház is szeretne alternatív, megújuló energiaforrásokat felhasználni. Kaposvár részben ráállna a biogázos fűtésre, Miskolc pedig napelemeket tervezett a folyosók tetejére.
