Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének megszűnése miatt kialakult helyzet veszélyezteti a jogbiztonságot, és ellentétes az unió elveivel - jelentette ki lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.

A törvényességi ellenőrzést ellátó közigazgatási hivatalok regionális átszervezéséről két éve folyik vita, s miután a kormány feles többséggel módosította az önkormányzati törvényt, az AB közbelépett. Másodjára rendeletben szabályozták ezek működését, de ez még kevésbé állta ki az alkotmányosság próbáját. Így a közigazgatási hivatalok január 1-jével megszűntek, a jogutód regionális államigazgatási hivatalok pedig nem láthatják el az önkormányzatok felügyeletét.

Évente milliós nagyságban születnek olyan helyhatósági döntések, amelyek közvetlenül is érintik a lakosságot. Helyi rendeletet kell alkotni a költségvetésről, az egyes közszolgáltatások igénybevételének feltételeiről, azok díjairól, az intézmények dolgozóinak illetményéről. A testületek határozatban dönthetnek iskolák öszszevonásáról, megszüntetéséről, a vezetők kinevezéséről, vagyonértékesítésről.

Január első napjától senki nem tudja megakadályozni, hogy az önkormányzat esetleg jogellenesen járjon el. Korábban a helyhatóságoknak valamennyi ülésük jegyzőkönyvét, az összes rendeletet és határozatot meg kellett küldeniük a közigazgatási hivatalnak, s ha ott törvénysértést észleltek, arra felhívták a figyelmet. Az észrevételek többségét el is fogadták, így a hivatalok évente legfeljebb százas nagyságrendben kényszerültek arra, hogy egy kifogásolt rendelet miatt bírósághoz forduljanak.

Mostantól ez az előzetes kontroll megszűnik, miközben a számok azt mutatják, hogy egyes megyékben a döntések jelentős része aggályos. Szabolcsban például a települések 2007-ben több mint háromezer helyi rendeletet alkottak, és a most megszűnt Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal adatai szerint ezekre csaknem hétezer törvényességi észrevételt tettek. Jobb a helyzet a központi régióban: itt a 4165 rendeletnek csak nem egészen tíz százalékát kifogásolták.

Zongor Gábor hangsúlyozta: a helyi rendeletek ellen bárki kifogást nyújthat be az AB-hez, ám ettől a jogsértő állapot még évekig fennmaradhat. Ráadásul utólag már igen nehéz elégtételt adni például azoknak, akik több éven át fizetnek jogellenesen megállapított szemétszállítási díjat, vagy kapnak a törvényesnél kevesebb szociális támogatást. A határozatok esetében még rosszabb a helyzet - tette hozzá a főtitkár -, mert azokat az esetek túlnyomó többségében csak a közigazgatási hivatal támadhatná meg, magánszemély nem fordulhat közvetlenül bírósághoz. Vagyis: még utólagos kontroll sincs.

Mindez nem az önkormányzati autonómia erősödését szolgálja, hanem a jogon kívüli megoldások keresését ösztönzi - állítja a főtitkár. Amúgy is egyre gyakoribb, hogy a hivatásos jogalkalmazók maguk keresnek kiskapukat, és most ehhez segítséget is kapnak. Felborul a hatalmi ágak közti egyensúly is.

A főtitkár úgy véli, ez a helyzet nem maradhat fenn hosszú távon, ám igen nehéz lesz jó megoldást találni. Kormányzati körök jelezték: ha a politikai konszenzus ára a megyei közigazgatási hivatalok visszaállítása, abba is belemennek. Kérdéses azonban, hogy ha tényleg így lesz, újabb szervezetet hoznak-e létre, vagy a regionális államigazgatási hivatalokat szervezik megint át.