Dohányzás "harmadkézből"
Dohányzás "harmadkézből" - így nevezik a kutatók azt a jelenséget, amelynek alapján kijelenthető, hogy nem csak az aktív és a passzív dohányzás okoz egészségi károsodást. Kiderült ugyanis, hogy a mérgező anyagok a bőrben és a hajban is megtapadnak, miként a különböző tárgyak és bútorok felületén is, és különösen a kisgyerekekre veszélyesek.
- Csúsznak-másznak, mindent megszagolnak, tapogatnak és simogatnak bármilyen felületet, amit csak érnek. A "harmadkézből" származó mérgező anyagok jóval a dohányzás befejezése után is hatnak. Márpedig ezek az anyagok bármilyen kis mennyiségben képesek idegrendszeri károsodásokat okozni - állítja Jonathan Winickoff, a gyermek- és kamasz egészségpolitikai centrumként működő MassGeneral Gyermekkórház helyettes vezetője. A szakember csapatával önálló kutatást is kezdett annak fölmérésére, hogy vajon akkor, ha az emberek tisztában vannak a dohányzás további káros hatásaival, hajlandók-e lemondani arról, hogy otthon cigarettázzanak.
- A megkérdezett dohányzók 84, míg a nemdohányzók 95 százaléka értett egyet azzal, hogy a passzív dohányzás ártalmas a gyerekek egészségére. A "harmadlagos dohányzás" fogalmát, illetve annak káros hatásait 65, illetve 43 százalékban fogadták el. Azzal viszont, hogy a lakásukban a dohányzást tiltó, illetve korlátozó szabályokat vezessenek be, a dohányosoknak már csak 26 százaléka értett egyet, míg a nemdohányzók elsöprő többsége, 90 százaléka. Érdekes viszont, hogy - és ez igaz mindkét csoportra - mindazok, akik elismerték a dohányzás ártalmait, alapvetően készségesebbnek mutatkoznának az otthonukat érintő megszorításokra - mondta dr. Winickoff.
A kutatás vezetője szerint a kismamák esetében tökéletesen mindegy, hogy az asszony a baba jelenlétében gyújtott-e rá, hiszen a füst lényegében minden testrészüket éri, a hajuk, a ruhájuk, a bőrük közvetíti a mérgeket. A professzor szerint a dohányos anyáknak inkább az "üveges táplálást" kellene alkalmazniuk a szoptatás helyett.
Egy korábbi vizsgálatból kiderült, hogy a passzív dohányzás jelentősen rontja a gyermekek olvasási, számolási, logikai és feladatmegoldási teljesítményét: minél több dohányfüstnek volt kitéve egy gyerek a környezetében, annál alacsonyabb eredményt ért el a felmérés során.
A mostani, legfrissebb kutatás eredményeiből a szakemberek arra jutottak, hogy minél inkább terjed a "harmadkézből" érkező dohányfüst létezésének, illetve annak veszélyeinek ismerete, mind többen hallanak róla, annál nagyobb lehet az otthonokra is kiterjedő tilalom támogatottsága.
E felmérés ugyanakkor nyilvánvalóan egyfajta válaszlépésként készült a dohányzási tilalom feltételezett "mellékhatásaira". Megfigyelhető ugyanis, hogy azokban az országokban, ahol erősen tiltják a dohányzást, a cigarettások otthon pótolják a "kimaradt" füstmenynyiséget. Angliában például a másfél éve életben lévő tiltás óta még többen és a korábbinál is többet dohányoznak. A megkérdezettek egyharmada vallotta be, hogy amióta tilos a dohányzás az éttermekben és a bárokban, azóta több cigarettát szív otthon.
A Bostoni Egyetem Közegészségügyi Kara tavaly augusztusban jelentetett meg egy tanulmányt az American Journal of Public Healthben. A kutatók 2200, 12 és 17 év közötti fiatalt követtek nyomon, négy éven keresztül. Azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik olyan helyen nőttek föl, ahol dohányoznak, jóval nagyobb arányban tartják elfogadható szokásnak a cigarettázást, mint nem dohányzó társaik. Az otthoni tiltás hatékonyan csökkentette a rászokók számát abban az esetben, ha a gyerekek nemdohányzókkal éltek együtt. Azoknál, akik ugyan nemdohányzókkal éltek együtt, ám nem volt meg a kellő szigor, már kétszer ekkora volt a rászokás esélye.
Egy friss magyarországi felmérés tanúsága szerint a gyermekek 46,3 százaléka naponta 1-5 szál cigaretta füstjének van kitéve, 35,5 százaléka 6-10, 11,7 százalékuk 11-20, 6,5 százalé-
ka pedig 21 darabnál többet "szív".
A dohányzási tilalom bevezetését követően három év alatt 41 százalékkal csökkent a szívinfarktusos esetek száma egy amerikai városban - számolt be a témában eddig készült, leghosszabb vizsgálati időt átfogó tanulmány. A coloradói Pueblóban 2003. július 1-jén lépett életbe a munkahelyeken és közintézményekben a dohányzást tiltó törvény. Az amerikai betegség-ellenőrzési és
-megelőzési központ (CDC) kutatócsoportja az ezt követő három éven át követte nyomon a rendelkezés egészségügyi hatását a városban, s a napokban tették közzé tanulmányukat. A kutatás a szívinfarktuson átesettek számának jelentős visszaesését tárta fel: a százezer főre eső 257 infarktus három év elteltével 152-re zuhant, ami több mint 40 százalékos csökkenést mutatott.
