Közelharc a távoltartás miatt
"Fontosnak tartjuk a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogot. De megengedhetetlen cinizmus, ha valaki ezt az emberi méltósághoz, az emberi élethez való alapjog elé helyezi" - áll Sándor Klára és Magyar Bálint SZDSZ-es képviselők, a távoltartásról szóló törvény benyújtóinak közleményében. A liberális politikusok Sólyom László hétfői bejelentésére reagáltak, amely szerint az államfő aláírás helyett véleményezésre az Alkotmánybíróságnak küldte a törvényt, amelynek egyes elemeit alkotmányellenesnek tartja.
A jogszabályt ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés december 15-én. E szerint a rendőrség, illetve a polgári bíróság kitilthatja a hozzátartozóival szemben erőszakot alkalmazó személyeket a közösen használt ingatlanból. A kitiltott 72 órán, 10, illetve 30 napon belül nem térhet vissza a közös otthonba.
Sólyom László szerint a törvény túl tágan határozza meg a hozzátartozó és az erőszak fogalmát, így ezek a szakaszok részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását. Hiányolja, hogy a törvény nem követeli meg bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját a távoltartás alkalmazásához. Szerinte ilyen súlyú beavatkozást bűncselekménynek nem minősülő magatartás nem indokolhat.
- Az emberi élethez fűződő jog mindennél erősebb - indokolta lapunknak Sándor Klára, miért tartják elfogadhatatlannak Sólyom László érvelését. - Ha egy autó fél méterre belóg a parkolástól eltiltott zónába, elszállítják. Ilyenkor nem sérül a tulajdonhoz való jog? Vasúti sztrájknál nem sérül a tartózkodási hely szabad megválasztása? - veti fel Sándor Klára. Azt sem értik, miért tartja a köztársasági elnök a hozzátartozó fogalmát tágan meghatározottnak, hiszen ezt - a volt hozzátartozók meghatározásával együtt - a polgári törvénykönyvből vették át. Ezt még kiegészítették a "bensőséges kapcsolatban állókkal", mert a bántalmazók gyakran jegyesek vagy olyanok, akik csak együtt járnak, barátok, de nem laknak együtt.
Ami a bűncselekmény hiányát illeti, a képviselő szerint a távoltartás lényege az, hogy megelőzze a bűncselekményt.
- A rendőrök gyakran panaszolják, hogy nincsenek eszközeik, amíg vér nem folyik, tehetetlenek. A távoltartás arról szól, hogy akkor is be lehessen avatkozni, amikor még nem történt tragédia - mondja. Sándor Klára hozzátette: ha az AB megsemmisíti a törvényt, akkor sem "hagyják annyiban". Alkotmánymódosítást is elképzelhetőnek tart.
A miniszterelnök is kommentálta az aláírás elmaradását:
"Meglepett, hogy a köztársasági elnök úr nem írta alá a törvényt. Meglepett, mert akárhogyan is nézem, úgy tűnik, mintha a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart" - írta blogjában Gyurcsány Ferenc. Szerinte az elnök jogi érvelése mögött mintha eltűnnének a megsértett emberek.
- Nem értek egyet a köztársasági elnök absztrakt jogértelmezésével - mondja Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte a távoltartás konkrét védelem konkrét helyzetekben és konkrét személyeknek. Ettől például a tulajdonjog nem semmisül meg, csak időlegesen korlátozzák. - Az a cél, hogy embereket meg kell védeni, meg kell szüntetni fenyegető helyzeteket, szerintem nagyobb érték, mint alapjogok időleges korlátozása - tette hozzá. Lövétei István hangsúlyozta: a távoltartáshoz nem kell bűncselekmény, ez közigazgatási intézkedés, éppen a bűncselekmény megelőzésére. Ami a "bensőséges kapcsolatban állók" fogalmát illeti, ezt az alkotmányjogász is bizonytalannak tartja, ő sem alkalmazná. Azt mondja, hogy elég a bíróságokra bízni, hogy megítéljék egy kapcsolat jellegét.
- Elég egyetlen elem a törvényben, ami alkotmányellenes, és az elnöknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Ez nem mérlegelés kérdése - mondta Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. Wéber kiemelte: alkotmányos kötelesség a családon belüli erőszak elleni fellépés, amit az államfő kiemelten fontosnak is tart. - De mérlegelése során mindig az alkotmányosság áll szemben az alkotmányellenességgel. Az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Ez a törvény nem ilyen - állítja Wéber Ferenc. Gyurcsány Ferenc blogbejegyzésével kapcsolatban a sajtófőnök megjegyezte: Sólyom László már az Alkotmánybíróság elnökeként is mindig a szabadságjogok pártján állt, ezért különösen érthetetlen a kormányfő állítása.
Az AB eddig az államfő összes beadványának helyt adott
Sólyom László hivatalba lépése óta több mint tíz törvényt küldött el az Alkotmánybíróságnak. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban háromszor kért normakontrollt, egy határozatában az AB már helyt adott a kérésnek. A bíróság elé vitte a tisztességtelen piaci magatartásról, az ágazati párbeszédbizottságokról, az OÉT-ről, a felsőoktatásról, az unión belüli kiadatásról szóló törvényeket és a médiatörvény módosítását. Az Országgyűlésnek visszaküldte többek között az állami tulajdonú ingatlanok pártok számára biztosított ingyenes használatának szabályait, az épületek akadálymentesítésének határidejét módosító jogszabályt, a mentelmi jogról, a kitüntetésekről, az állami vagyonról és az egészségbiztosítási pénztárakról rendelkező törvényeket, a Balaton-törvényt, a kistérségi társulásokról született szabályozást, az Egyesült Államokba utazók adatainak kezelését, a Washingtonnak átadandó bűnügyi adatok körét meghatározó jogszabályokat és a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozását. Észrevételeinek jelentős részét a parlament elfogadta, az alkotmánybírák pedig minden eddigi beadványának helyt adtak.
